Mi a szoftver? Szerzői jogi védelem tárgya

Szoftverek olyan programok, melyek egy funkciókból, műveletekből és kapcsolatokból álló forrásprogramra (kódra) épülnek, melyet az ún. fordítóprogram tárgyi programmá alakít át, amely a felhasználó utasítása szerinti műveleteket hajt végre és mindehhez tartozik egy kiegészítő dokumentáció, amely mint önálló írásmű is jogi védelmet élvezhet. 

Szoftverek jogi védelmét a szerzői jogi törvény biztosítja, mely szerint szerzői jogi védelem alá tartozik a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is. A szoftver egyes elkülöníthető szakaszai is állhatnak ugyanakkor szerzői jogi védelem alatt.

A szerzői jogi védelem nem terjed ki a szoftver bármely elemének alapjául szolgáló ötletekre, elvekre, elgondolásokra, a számítógépi program funkcionalitására, programnyelvére és adatfájlformátumára, mivel „csupán” csak az a mód esik az oltalom alá, ahogyan a szoftver funkcióit a szerző konkrétan kifejezi.

Az oltalom a program „karakter” szerint azonos elemeit védi, vagyis a forráskódot, a tárgyi kódot, valamint bármely olyan elemet, amely a szerző kreativitását fejezi ki – de csakis akkor, ha a kifejezési formában pontos azonosság áll fenn. 

Ki a szoftver szerzője? Milyen jogok illetik meg őt?

A szerzői jog azt illeti, aki a művet – jelen esetben a szoftvert – megalkotta. A szoftver megalkotása sok esetben nem „egyszerzős” folyamat, ennek megfelelően mindazok a személyek, akik alkotó módon részt vettek a szoftver fejlesztésében, szerzőknek minősülnek.

A szoftverek jellemzően megrendelésre készülnek, ezért a szerzői jogi törvény lehetővé teszi, hogy a szerző átruházhassa vagyoni jogait, az üzleti viszonyok alakulása szerint tipikusan a megrendelőre. A szoftver szerzője, ha a vagyoni jogokat nem szeretné átruházni, felhasználási jogot is engedhet másnak, melynek keretében a jogosult a szerző engedélyével, díjazás ellenében pl. többszörözheti a szoftvert vagy át is dolgozhatja.

A szoftver szerzőjét, mint bármely más műtípus megalkotóját többek között az alábbi jogok illetik meg:

– ún. személyhez fűződő jogok: a mű nyilvánosságra hozatalának joga, a szerző névfeltüntetési joga, a mű egységének védelme;

– ún. vagyoni jogok: a többszörözés joga, a terjesztés joga, a nyilvánossághoz közvetítés joga,az átdolgozás joga stb.

Munkaviszonyban alkotott szoftver

Kérdésként merülhet fel, hogy mi a helyzet olyankor, amikor egy informatikus pl. egy szoftverkészítő cégnél dolgozik. Ilyenkor az elkészült szoftver kit illet meg, a munkavállalót vagy a munkáltatót? 

Amennyiben a munkavállalónak a munkaszerződése alapján a szoftver / szerzői mű megalkotása munkaköri kötelesség és a munkaszerződés alapján a művet a munkáltató részére átadta, akkor a személyhez fűződő jogok közül a nyilvánosságra hozatal joga annyiban korlátozódik, hogy a nyilvánosságra hozatalhoz történő szerzői hozzájárulás megadottnak tekintendők, míg a vagyoni jogok átszállnak a munkáltatóra. Más típusú szerzői művekkel ellentétben a munkavállalónak abban az esetben sem jár külön díjazás, ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt ad vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza. 

Visszafejtés, avagy a kompatibilitási célú felhasználás

A szoftverek nem önmagukban léteznek, hanem más szoftverekkel kölcsönhatásban. Például egy szövegszerkesztő szoftverben elkészített szöveget egy nyomtató szoftversegítségével nyomtatjuk ki és mindkét program a számítógép operációs rendszerének keretei között működik. Nyilvánvaló, hogyha e három programot három különböző szerző alkotta meg és ezek közül valamelyik nem járulna hozzá, hogy a többi szerző a kompatibilitás megteremtéséhez elengedhetetlen információkat megismerje, akkor a szövegszerkesztés-nyomtatás folyamat nem tudna megvalósulni. Erre tekintettel a Szerzői jogi törvény alapján aszerző engedélye nem szükséges a kód olyan többszörözéséhez vagy fordításához, amely elengedhetetlen az önállóan megalkotott szoftvernek más szoftverekkel való együttes működtetéséhez szükséges információ megszerzése érdekében, feltéve, hogy (i) e felhasználási cselekményeket a jogszerű felhasználó vagy a szoftver példányának felhasználására jogosult más személy, vagy az ő megbízottjuk végzi; (ii) az együttes működtetéshez szükséges információ a felhasználó számára nem vált könnyen hozzáférhetővé; (iii) e felhasználási cselekmények a szoftvernek azokra a részeire korlátozódnak, amelyek az együttes működtetés biztosításához szükségesek.

A dekompiláció során megszerzett információ azonban (i) nem használható fel az önállóan megalkotott szoftverrel való együttes működtetésen kívüli célra; (ii) mással nem közölhető, kivéve, ha az önállóan megalkotott szoftverrel való együttes működtetés ezt szükségessé teszi; (iii) nem használható fel a kifejezési formájában lényegében hasonló másik szoftver kifejlesztéséhez, előállításához és forgalomba hozatalához, sem pedig a szerzői jog megsértésével járó bármely más cselekményhez.

Ez a fajta felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.