Néhány hónapra az új évtizedtől, már senkinek sem újdonság, hogy a karácsonyi ajándékot, egy új ruhát, vagy elektronikai cikket a világ másik feléről, egy erre kialakított webshop felületről rendeli meg. A várva várt csomag a nemzetközi árufuvarozás keretében, több héten keresztül akár több ezer kilométert is utazhat, mire házhoz szállítják. A magánszemélyek megrendelései azonban, csupán töredékét adják annak a globális kereskedelemnek, ami például 2019 második negyedévében – mindössze 3 hónap alatt – 4718000 millió USA dollár értékben bonyolódott a világban a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) export és import mutatói alapján. Természetesen ezt a hatalmas pénz és árumozgást jogügyletek milliói hozzák létre és biztosítják, amelyek lehetővé teszik, hogy a világkereskedelem e hatalmas számokhoz képest megbízhatóan és kiszámíthatóan működjön.
Ennek a hajókkal, vonatokkal, repülőkkel, közúti járművekkel átszőtt összetett hálózatnak egyszerű és a szereplők által könnyen értelmezhető szabályrendszerre van szüksége a hatékony működéshez. Ebből a célból hozta létre a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) 1936-ban először a nemzetközi kereskedelemben alkalmazandó standardokat, vagy másnéven szokványokat, amely az INCOTERMS (International Commercial Terms) összefoglaló nevet kapta. Az Incoterms szokványok nem jogszabályok, a nemzetközi kereskedelemben azonban széles körben ismertek és elfogadottak, így az eladók és vevők egyaránt előszeretettel alkalmazzák olyan szerződéseknél, ahol nemzetközi szállításra van szükség. Az Incoterms különböző klauzulákkal rendelkezik a költségek és a kárveszély eladó és vevő közötti megosztásának lehetőségeiről. Ilyenkor egy klauzulaként a szerződés részévé válnak, amely egy három betűből álló mozaikszó révén meghatározza, hogy a szállítással összefüggő díjak megfizetéséért és a kockázatért ki, és a szállítás mely pillanatáig felelős.
Az ICC bejelentette, hogy jövő év január elsején hatályba lép az Incoterms 2020, amely a digitalizált világ által megkívánt hatékonyságot és gyorsaságot vegyíti az elmúlt több mint 80 év globális kereskedelmi tapasztalataival annak érdekében, hogy egy kiegyensúlyozott és ellenőrizhető nemzetközi szállítmányozási hálózatot tegyen lehetővé és a szállítással kapcsolatos jogviták feloldása e szabályokkal egyszerűbbé válhasson. Az Incoterms 2020 a korábbi 2010-es paritásokhoz képest tartalmaz néhány jelentősebb változást:
- ’DAT’ (Delivered at Terminal) paritásnak a neve változik ’DPU’-ra (Delivered at Place Unloaded), ezáltal az ICC szerint hatékonyabban elkerülhetőek lesznek a szállítás helyére vonatkozó jogviták,
- A ’CIP’ (Carriage and Insurance Paid to) és ’CIF’ (Carriage Insurance and Freigth) paritásoknál található biztosítási elemmel kapcsolatos elvárások mutatnak változást,
- szigorodnak a biztonsági követelmények a szállítókonténerek átvilágításával összefüggésben,
- szintén lényeges változást jelent, hogy a 2010-es Incotermshez képest, amely harmadik személyt feltételezett az eladó és a vevő közötti szállítás biztosítására, az Incoterms 2020 már szabályozza azt az esetet is, ha az eladó vagy a vevő egyben szállítást is végez az adott jogviszony keretében
Az idén karácsonyra megrendelt ajándékok még jó eséllyel az Incoterms 2010 szabályai szerint utazzák körbe a fél világot mielőtt betehetjük őket a fa alá, de az új évben sem merülnek feledésbe, mivel szerződésbe foglalhatók lesznek továbbra is az Incoterms 2020-as új standardjai helyett.
További cikkeink a témában
Enyém, tied, miénk? 4+1 kérdés, ami felmerülhet a közös tulajdon kapcsán
2016. szeptember 22. Közös tulajdonról akkor beszélünk, ha egy dolog fölött több személynek van tulajdonjoga meghatározott hányadok szerint. A közös tulajdonjog esetén minden tulajdonostárs az egész dolog tulajdonosa, de csak meghatározott rész, az úgynevezett tulajdoni hányad erejéig. A tulajdonosi jogok (úgymint birtoklás, használat, rendelkezés) valamennyi tulajdonostársat megilletik, azonban ezeket csak egymásra tekintettel gyakorolhatják a tulajdoni hányaduk alapján. De nézzük meg a tulajdonosi […]
Big brother, avagy bekamerázhatóak-e a munkahelyek? -2. rész
2019. január 27. Mi kell a kamerarendszer üzemeltetésének jogszerűségéhez? Jogalap megléte: a jogalap egy olyan körülmény, amely jogosultsággal ruházza fel az adatkezelőt az adatkezelési művelet elvégzésére. Ez gyakran (helytelenül) a munkavállaló munkaszerződésben foglalt hozzájárulása. Kamerarendszer üzemeltetésének esetében az adatkezelés jogszerűségéhez azonban korábban sem volt sem elegendő, sem megfelelő a munkavállalók hozzájárulása, hiszen a hozzájárulás önkéntessége erősen megkérdőjelezhető a […]
Panorámaszabadság, avagy te tudod, hogy hol, mit és mikor lehet fényképezni Európában a szerzői jog tükrében?
2015. augusztus 3. Mi is az a Panorámaszabadság? A panorámaszabadság (angolul: freedom of panorama, FoP) egyes szerzői jogi rendszerekben meglévő szabályozás, amely megengedi a jogvédett művekről fényképek vagy más származtatott művek készítését és azok felhasználását az eredeti mű jogtulajdonosának engedélye nélkül is, ha az eredeti mű “a panoráma része” (a pontos szabályozás változó, de ilyen lehet például egy […]
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Rugalmasság
Ügyfeleink teljes körű kiszolgálása érdekében akár cégénél kihelyezve is segítünk sürgős jogi problémáinak megoldásában. Munkatársaink telefonon és e-mailen is elérhetőek.
Gyorsaság
Irodánk a cégjogi és a szerződések elkészítésével kapcsolatos feladatokat 5 munkanapos határidővel vállalja. Egyéb munkatípusokkal kapcsolatban egyedi határidők megadásával igyekszünk a leghatékonyabb és leggyorsabb megoldást kínálni Önnek és cégének.
Hatékonyság
Ügyfeleink hatékony, lényegre törő, gyors és precíz kiszolgálása alapelveink egyike. Nem végzünk felesleges, időhúzó munkát, így Önnek sem kell a jó megoldásra napokat várnia!
Szakértelem
Jogász munkatársaink kiemelkedő szakértelemmel látják el a megjelölt szakterületeken cége ügyeit a magyar mellett angol nyelven is. Így a mi szaktudásunk az Ön vállalatának építőköve.