Mind a személyes adatok védelme, mind a sajtószabadság – mint a véleménynyilvánításhoz és tájékozódás szabadságához kapcsolódó jog – az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapvető jog. A GDPR – általános adatvédelmi rendelet – (153) számú preambulumbekezdése szerint, a tagállamok jogának össze kell egyeztetnie a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságára vonatkozó szabályokat a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályozással, tehát a GDPR tagállami jogalkotásra bízza e két alapjog ütközéséből eredő konfliktusok feloldását. Ehhez mindösszesen annyit fűz, hogy helyénvaló, hogy a kizárólag a személyes adatoknak az újságírás, a tudományos, a művészi vagy az irodalmi kifejezés céljából végzett kezelése eltérés tárgyát képezze vagy mentesüljön a GDPR egyes rendelkezéseiben szereplő követelmények alól.

A hazai jogban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény (Infotv.), mint a GDPR kiegészítő jogszabálya hatálya alá tartozik a személyes adatok kezelése azokban a tárgykörökben, ahol a rendelet nem határoz meg konkrét szabályokat. Az Infotv. azonban a sajtószabadsággal összefüggésben nem tartalmaz olyan rendelkezést, amelyből egyértelműen lehet következtetni a jelenleg folyamatban lévő per kimenetelére, így a Fővárosi Törvényszék döntését nehéz megjósolni. Az azonban biztos, hogy az említett ügy kimenetele hatással lehet a sajtószabadság és a személyes adatok védelme között fennálló joghézag tartalommal való megtöltésére, akár a jogalkalmazás révén, akár az Alkotmánybíróság állásfoglalását követő jogalkotással.