Kezdőlap Rólunk Bemutatkozunk Kiadányaink Partnereink Szakterületek Adatvédelem (GDPR) Innováció és technológia Ingatlan és beruházás Infokommunikáció Menedzsment és munkajog Gazdaság és vállalkozás Cikkek Adatvédelem (GDPR) Gazdaság és vállalkozás Infokommunikáció Ingatlan és beruházás Innováció és technológia Menedzsment és munkajog Megjelenések Kapcsolat
Mit jelent a haszonélvezet?
jelen cikkünk 2016. június 24. napján íródott, 2019. augusztus 28. napján frissítettük

Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult (haszonélvező) a más személy tulajdonában álló dolgot (pl. ingó, ingatlan dolgot) birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti.

Ha a haszonélvezeti jog egyidejűleg több haszonélvezőt illet meg, a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogára a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A haszonélvezeti jog személyhez tapadó jog, vagyis a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad, nem örökölhető és nem idegeníthető el. Ez azt jelenti, hogy pl. amennyiben az ingatlant eladják, a haszonélvezeti jog azon fennmarad, attól függetlenül, hogy más a tulajdonos. Amennyiben haszonélvezettel terhelten értékesítik az ingatlant, úgy a haszonélvezeti jog az ingatlan értékét – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben („Illetéktörvényben”) meghatározott mértékben – csökkenti.


Mit jelent a haszonélvezet?

Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult (haszonélvező) a más személy tulajdonában álló dolgot (pl. ingó, ingatlan dolgot) birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti.

Ha a haszonélvezeti jog egyidejűleg több haszonélvezőt illet meg, a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogára a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A haszonélvezeti jog személyhez tapadó jog, vagyis a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad, nem örökölhető és nem idegeníthető el. Ez azt jelenti, hogy pl. amennyiben az ingatlant eladják, a haszonélvezeti jog azon fennmarad, attól függetlenül, hogy más a tulajdonos. Amennyiben haszonélvezettel terhelten értékesítik az ingatlant, úgy a haszonélvezeti jog az ingatlan értékét – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben („Illetéktörvényben”) meghatározott mértékben – csökkenti.

Hogyan keletkezhet a haszonélvezet?

Haszonélvezeti jog keletkezhet szerződés, jogszabály és bírósági határozat vagy más hatósági rendelkezés alapján. 

Jogszabálynál fogva keletkezik a haszonélvezeti jog pl. az örökhagyó halála esetén, amikor a túlélő házastárs az örökhagyóval közösen lakott lakásra holtig tartó haszonélvezeti jogot szerez. Az özvegy haszonélvezeti joga azonban csak az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon áll fenn, emellett az özvegyet az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályai szerint egy gyermekrésznyi örökség illeti meg a hagyaték többi részéből, ha leszármazó mellett örököl.

Amennyiben szerződés alapján keletkezik a haszonélvezet, a szerződésen túlmenően szükség van arra, hogy az ingó dolgot átadják, ingatlan esetében a vonatkozó haszonélvezeti jogot pedig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék. Utóbbi esetben a szerződést ügyvéddel kell elkészíttetni és ellenjegyeztetni.

A haszonélvezet keletkezhet jogon vagy követelésen is, ebben az esetben értelemszerűen átadásról nem beszélhetünk. Egyebekben a jogot vagy követelést terhelő haszonélvezet szerződéssel való alapítására a jogok és a követelések átruházására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A haszonélvezeti jog tartalma

A haszonélvező jogosult a dolog birtoklására, használatára, hasznosítására és hasznai szedésére, azonban rendelkezési jog nem illeti meg, tehát a dolgot nem adhatja el, nem terhelheti meg a tulajdonos hozzájárulása nélkül (nála van a dolog, de nem az övé). Amennyiben a jogosultságai közül bármelyik is hiányzik, akkor nem beszélhetünk haszonélvezetről, hanem más jogviszonyról van szó, pl. használatról. 

A haszonélvezővel szemben mindenki mást – még magát a tulajdonost is – negatív kötelezettség terheli, vagyis köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a haszonélvező haszonélvezetből eredő jogának gyakorlását akadályozza vagy veszélyezteti. 

A haszonélvezetre jogosult ezért birtokvédelemre önállóan jogosult, és ezt a jogát a tulajdonossal szemben is gyakorolhatja.

A haszonélvezeti jog fennállásának ideje

A haszonélvezeti jog határozott időre állhat fenn, az időkorlát pedig attól függ, hogy természetes személyről vagy jogi személyről van-e szó. Természetes személyt a haszonélvezeti jog legfeljebb a jogosult haláláig illetheti meg. Jogi személy javára a haszonélvezeti jog legfeljebb 50 évre engedhető; a határozatlan időre alapított haszonélvezeti jog 50 év után automatikusan megszűnik.  

A haszonélvező jogai és kötelezettségei

A haszonélvezet, tekintettel arra, hogy személyhez tapadó jog, nem ruházható át, de a birtoklás, a használat és a hasznok szedése jogának gyakorlása akár ingyenesen, akár ellenérték fejében átengedhető, ellenérték fejében azonban csak akkor, ha a tulajdonos arra azonos feltételek mellett nem tart igényt. 

A haszonélvező jogainak gyakorlása során a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. Amennyiben ő használja a haszonélvezet tárgyát, köteles azokat a költségeket megfizetni, illetve terheket viselni, amelyek a dolog használatával rendszerint együtt járnak(pl. közmű felé fennálló díjak megfizetése, egy ingatlan esetében festés, mázolás, ablakcsere, a tető kisebb hibáinak kijavítása).

Mindazok a költségek, amelyek a használatból eredő előnyökhöz képest aránytalan terhet jelentenek, vagyis rendkívüli költségek – a fenti példát követve ilyen például a tető teljes cseréje, – nem terhelik a haszonélvezőt, ennek megfizetése a tulajdonos kötelezettsége. Ebből következően a haszonélvező köteles tűrni, hogy a tulajdonos az ilyen javítási munkálatokat elvégezze vagy elvégeztesse. A haszonélvező is elvégezheti vagy elvégeztetheti a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat, ha felszólításra a tulajdonos azokat nem végzi el,ilyenkor azonban megtérítési igénye keletkezik a tulajdonossal szemben. 

A haszonélvező a tulajdonos hozzájárulása nélkül a haszonélvezet tárgyát képező dolog gazdasági rendeltetését annyiban változtathatja meg, illetve a dolgot annyiban alakíthatja át vagy változtathatja meg lényegesen, amennyiben a dolog gazdasági rendeltetésének fenntartása vagy eredeti formájában való hagyása a rendes gazdálkodás követelményeivel ellentétes. Ez nem is annyira a használatra jellemzően fordul elő, hanem a hasznosítás során. Ilyen például, ha a haszonélvező a lakás céljára szolgáló, haszonélvezetébe tartozó helyiséget kiadja, azaz bérbeadás útján hasznosítja. Tehát azt kell figyelembe venni, hogy mi volt a dolog eredeti rendeltetése. Egy esetleges jogvita során a haszonélvezőt terheli annak bizonyítása, hogy azért volt jogosult a dolog gazdasági rendeltetését megváltoztatni, mertannak fenntartása a rendes gazdálkodás okszerű követelményével ellentétes lett volna. 

A haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni – beleértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza – és köteles tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárításához vagy a kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket megtegye.

A haszonélvezet megszűnése

A haszonélvezet megszűnik: – a határozott idő lejártával;- a jogosult (haszonélvező) halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;- ha a haszonélvező szerzi meg a dolog tulajdonjogát.

A jogosult halálával történő megszűnés esetén a halotti anyakönyvi kivonatot kell benyújtani (ingatlan esetében az illetékes földhivatal részére).

A haszonélvezet megszüntetéséhez a haszonélvező lemondó nyilatkozatára van szükség, ingatlan esetében pedig az ingatlan-nyilvántartásba vagy más közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jogon fennálló haszonélvezet esetén a haszonélvezeti jognak a nyilvántartásból való törlése is szükséges. A haszonélvező lemondó nyilatkozatát a tulajdonoshoz, jog haszonélvezete esetén azonban a haszonélvezet tárgyát képező jog jogosultjához intézi. Ingatlan esetén a lemondó nyilatkozatot írásba kell foglalni. A haszonélvezetről történő lemondás történhet ingyenesen vagy ellenérték fejében is.

A haszonélvezet megszűnése esetén a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni a tulajdonosnak. 

A tulajdonos jogai a haszonélvezet kapcsán

A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni.

Ha a haszonélvező nem rendeltetésének megfelelően használja a haszonélvezet tárgyát, vagy rongálja, vagy a haszonélvezet megszűntével a dolog visszaadását veszélyezteti, a tulajdonos megfelelő biztosítékot követelhet abban az esetben, ha a használat elleni tiltakozása nem vezetett eredményre.

Ha a haszonélvező nem ad megfelelő biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását felfüggesztheti.

A tulajdonost ezek a jogok megilletik azzal szemben is, akinek a haszonélvezetből fakadó jogok gyakorlását átengedte. Ha elmarad a biztosíték adása, a bíróság a harmadik személyt, vagyis akinek a haszonélvező átengedte a haszonélvezeti jog gyakorlását, eltilthatja a jog gyakorlásától.

A haszonélvezet értékének meghatározása

A haszonélvezeti jog, mint vagyoni értékű jog értékének meghatározásához az Illetéktörvény nyújt eligazodást. 

Az Illetéktörvény 72. § (1) bekezdése szerint főszabályként a vagyoni értékű jogok egy évi értékéül az ezzel terhelt dolog – terhekkel nem csökkentett – forgalmi érékének egyhuszad részét kell tekinteni. Az Illetéktörvény egyebekben meghatározza pl. a határozott időre szóló vagyoni értékű jog értékének kiszámítását vagy pl. a bizonytalan időre terjedő vagyoni értékű jog estében a jog értékét.

Amennyiben a haszonélvezeti jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához képest a következő módon kell megállapítani:

Ha a vagyoni értékű jog jogosultja:• 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese;• 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa;• 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa;• 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese.

Vagyis például egy 20 millió forint forgalmi értékű ingatlanon egy 60 éves haszonélvező esetében a haszonélvezeti jog ellenértékének kiszámítása így történik: 20.000.000/20×6=6.000.000 Ft a haszonélvezeti jog értéke.

A haszonélvezeti jog alapítása, illetve annak fennállása, főleg ingatlanok tekintetében részletesen szabályozott: nem csupán a haszonélvezőre, de a tulajdonosra is terheket ró. Alapítása előtt ezért érdemes részletesen tájékozódni, és esetleg alternatív lehetőségeket is megvizsgálni.

További cikkeink a témában

 

Az online kuponok világa – Avagy az elektronikus utalványok útvesztője

2017. május 9. Éttermek kedvezményre feljogosító utalványai, áruházak termékeinek fél áron való megvásárlását biztosító kuponok. Legyen szó bármilyen marketingcélú elektronikus, kóddal elérhető vagy akár pdf formátumban letölthető utalványról, eggyel-kettővel már biztos mindenki találkozott. Milyen tájékoztatást kell nyújtania egy webáruháznak, amikor úgy dönt, hogy online kupont bocsát ki vásárlói részére? A kérdést elsősorban az általános szerződési feltételekben (ÁSZF)kell rendeznie, itt kell részletesen bemutatni, hogy […]

Szoftver szerzői jogi védelme II. rész

2016. július 20. Cikkünk első részében részletesen foglalkoztunk a szoftverrel, mint funkcionális és viszonylag új szerzői jog által védett műfajtával, illetve annak védelméről és a készítőt megillető jogokról is szó esett. Ebben a részben pedig a felhasználással kapcsolatos szabályozást, a felhasználási szerződést és a licencia szerződést, valamint a szerzői jogi védelem e szegmensével való visszaéléseket, illetve következményeit vesszük górcső alá. 1. Mi is az a szoftverfelhasználás és hogyan valósul meg a gyakorlatban? […]

Hallottál már a kilátásvédelemről? – Egy szomszédjog, amelyről kevesen tudnak

2017. május 9. A mindennapi életben általánosnak tartjuk azt a felfogást, hogy az ingatlan tulajdonosa korlátlanul rendelkezhet a tulajdonával. Azonban a tulajdonosi jogok sem korlátlanok, a joggyakorlás általános korlátját a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: „Ptk.”) 5:23. §-a adja meg, mely szerint a tulajdonos a használat során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a […]

Kérdése van? Keressen minket bizalommal!

Kapcsolatfelvétel

Rugalmasság

Ügyfeleink teljes körű kiszolgálása érdekében akár cégénél kihelyezve is segítünk sürgős jogi problémáinak megoldásában. Munkatársaink telefonon és e-mailen is elérhetőek.

Gyorsaság

Irodánk a cégjogi és a szerződések elkészítésével kapcsolatos feladatokat 5 munkanapos határidővel vállalja. Egyéb munkatípusokkal kapcsolatban egyedi határidők megadásával igyekszünk a leghatékonyabb és leggyorsabb megoldást kínálni Önnek és cégének.

Hatékonyság

Ügyfeleink hatékony, lényegre törő, gyors és precíz kiszolgálása alapelveink egyike. Nem végzünk felesleges, időhúzó munkát, így Önnek sem kell a jó megoldásra napokat várnia!

Szakértelem

Jogász munkatársaink kiemelkedő szakértelemmel látják el a megjelölt szakterületeken cége ügyeit a magyar mellett angol nyelven is. Így a mi szaktudásunk az Ön vállalatának építőköve.