Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult (haszonélvező) a más személy tulajdonában álló dolgot (pl. ingó, ingatlan dolgot) birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti.

Ha a haszonélvezeti jog egyidejűleg több haszonélvezőt illet meg, a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogára a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A haszonélvezeti jog személyhez tapadó jog, vagyis a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad, nem örökölhető és nem idegeníthető el. Ez azt jelenti, hogy pl. amennyiben az ingatlant eladják, a haszonélvezeti jog azon fennmarad, attól függetlenül, hogy más a tulajdonos. Amennyiben haszonélvezettel terhelten értékesítik az ingatlant, úgy a haszonélvezeti jog az ingatlan értékét – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben („Illetéktörvényben”) meghatározott mértékben – csökkenti.

Mit jelent a haszonélvezet?

Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult (haszonélvező) a más személy tulajdonában álló dolgot (pl. ingó, ingatlan dolgot) birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti.

Ha a haszonélvezeti jog egyidejűleg több haszonélvezőt illet meg, a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogára a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A haszonélvezeti jog személyhez tapadó jog, vagyis a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad, nem örökölhető és nem idegeníthető el. Ez azt jelenti, hogy pl. amennyiben az ingatlant eladják, a haszonélvezeti jog azon fennmarad, attól függetlenül, hogy más a tulajdonos. Amennyiben haszonélvezettel terhelten értékesítik az ingatlant, úgy a haszonélvezeti jog az ingatlan értékét – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben („Illetéktörvényben”) meghatározott mértékben – csökkenti.

Hogyan keletkezhet a haszonélvezet?

Haszonélvezeti jog keletkezhet szerződés, jogszabály és bírósági határozat vagy más hatósági rendelkezés alapján. 

Jogszabálynál fogva keletkezik a haszonélvezeti jog pl. az örökhagyó halála esetén, amikor a túlélő házastárs az örökhagyóval közösen lakott lakásra holtig tartó haszonélvezeti jogot szerez. Az özvegy haszonélvezeti joga azonban csak az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon áll fenn, emellett az özvegyet az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályai szerint egy gyermekrésznyi örökség illeti meg a hagyaték többi részéből, ha leszármazó mellett örököl.

Amennyiben szerződés alapján keletkezik a haszonélvezet, a szerződésen túlmenően szükség van arra, hogy az ingó dolgot átadják, ingatlan esetében a vonatkozó haszonélvezeti jogot pedig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék. Utóbbi esetben a szerződést ügyvéddel kell elkészíttetni és ellenjegyeztetni.

A haszonélvezet keletkezhet jogon vagy követelésen is, ebben az esetben értelemszerűen átadásról nem beszélhetünk. Egyebekben a jogot vagy követelést terhelő haszonélvezet szerződéssel való alapítására a jogok és a követelések átruházására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A haszonélvezeti jog tartalma

A haszonélvező jogosult a dolog birtoklására, használatára, hasznosítására és hasznai szedésére, azonban rendelkezési jog nem illeti meg, tehát a dolgot nem adhatja el, nem terhelheti meg a tulajdonos hozzájárulása nélkül (nála van a dolog, de nem az övé). Amennyiben a jogosultságai közül bármelyik is hiányzik, akkor nem beszélhetünk haszonélvezetről, hanem más jogviszonyról van szó, pl. használatról. 

A haszonélvezővel szemben mindenki mást – még magát a tulajdonost is – negatív kötelezettség terheli, vagyis köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a haszonélvező haszonélvezetből eredő jogának gyakorlását akadályozza vagy veszélyezteti. 

A haszonélvezetre jogosult ezért birtokvédelemre önállóan jogosult, és ezt a jogát a tulajdonossal szemben is gyakorolhatja.

A haszonélvezeti jog fennállásának ideje

A haszonélvezeti jog határozott időre állhat fenn, az időkorlát pedig attól függ, hogy természetes személyről vagy jogi személyről van-e szó. Természetes személyt a haszonélvezeti jog legfeljebb a jogosult haláláig illetheti meg. Jogi személy javára a haszonélvezeti jog legfeljebb 50 évre engedhető; a határozatlan időre alapított haszonélvezeti jog 50 év után automatikusan megszűnik.  

A haszonélvező jogai és kötelezettségei

A haszonélvezet, tekintettel arra, hogy személyhez tapadó jog, nem ruházható át, de a birtoklás, a használat és a hasznok szedése jogának gyakorlása akár ingyenesen, akár ellenérték fejében átengedhető, ellenérték fejében azonban csak akkor, ha a tulajdonos arra azonos feltételek mellett nem tart igényt. 

A haszonélvező jogainak gyakorlása során a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. Amennyiben ő használja a haszonélvezet tárgyát, köteles azokat a költségeket megfizetni, illetve terheket viselni, amelyek a dolog használatával rendszerint együtt járnak(pl. közmű felé fennálló díjak megfizetése, egy ingatlan esetében festés, mázolás, ablakcsere, a tető kisebb hibáinak kijavítása).

Mindazok a költségek, amelyek a használatból eredő előnyökhöz képest aránytalan terhet jelentenek, vagyis rendkívüli költségek – a fenti példát követve ilyen például a tető teljes cseréje, – nem terhelik a haszonélvezőt, ennek megfizetése a tulajdonos kötelezettsége. Ebből következően a haszonélvező köteles tűrni, hogy a tulajdonos az ilyen javítási munkálatokat elvégezze vagy elvégeztesse. A haszonélvező is elvégezheti vagy elvégeztetheti a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat, ha felszólításra a tulajdonos azokat nem végzi el,ilyenkor azonban megtérítési igénye keletkezik a tulajdonossal szemben. 

A haszonélvező a tulajdonos hozzájárulása nélkül a haszonélvezet tárgyát képező dolog gazdasági rendeltetését annyiban változtathatja meg, illetve a dolgot annyiban alakíthatja át vagy változtathatja meg lényegesen, amennyiben a dolog gazdasági rendeltetésének fenntartása vagy eredeti formájában való hagyása a rendes gazdálkodás követelményeivel ellentétes. Ez nem is annyira a használatra jellemzően fordul elő, hanem a hasznosítás során. Ilyen például, ha a haszonélvező a lakás céljára szolgáló, haszonélvezetébe tartozó helyiséget kiadja, azaz bérbeadás útján hasznosítja. Tehát azt kell figyelembe venni, hogy mi volt a dolog eredeti rendeltetése. Egy esetleges jogvita során a haszonélvezőt terheli annak bizonyítása, hogy azért volt jogosult a dolog gazdasági rendeltetését megváltoztatni, mertannak fenntartása a rendes gazdálkodás okszerű követelményével ellentétes lett volna. 

A haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni – beleértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza – és köteles tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárításához vagy a kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket megtegye.

A haszonélvezet megszűnése

A haszonélvezet megszűnik: – a határozott idő lejártával;- a jogosult (haszonélvező) halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;- ha a haszonélvező szerzi meg a dolog tulajdonjogát.

A jogosult halálával történő megszűnés esetén a halotti anyakönyvi kivonatot kell benyújtani (ingatlan esetében az illetékes földhivatal részére).

A haszonélvezet megszüntetéséhez a haszonélvező lemondó nyilatkozatára van szükség, ingatlan esetében pedig az ingatlan-nyilvántartásba vagy más közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jogon fennálló haszonélvezet esetén a haszonélvezeti jognak a nyilvántartásból való törlése is szükséges. A haszonélvező lemondó nyilatkozatát a tulajdonoshoz, jog haszonélvezete esetén azonban a haszonélvezet tárgyát képező jog jogosultjához intézi. Ingatlan esetén a lemondó nyilatkozatot írásba kell foglalni. A haszonélvezetről történő lemondás történhet ingyenesen vagy ellenérték fejében is.

A haszonélvezet megszűnése esetén a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni a tulajdonosnak. 

A tulajdonos jogai a haszonélvezet kapcsán

A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni.

Ha a haszonélvező nem rendeltetésének megfelelően használja a haszonélvezet tárgyát, vagy rongálja, vagy a haszonélvezet megszűntével a dolog visszaadását veszélyezteti, a tulajdonos megfelelő biztosítékot követelhet abban az esetben, ha a használat elleni tiltakozása nem vezetett eredményre.

Ha a haszonélvező nem ad megfelelő biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását felfüggesztheti.

A tulajdonost ezek a jogok megilletik azzal szemben is, akinek a haszonélvezetből fakadó jogok gyakorlását átengedte. Ha elmarad a biztosíték adása, a bíróság a harmadik személyt, vagyis akinek a haszonélvező átengedte a haszonélvezeti jog gyakorlását, eltilthatja a jog gyakorlásától.

A haszonélvezet értékének meghatározása

A haszonélvezeti jog, mint vagyoni értékű jog értékének meghatározásához az Illetéktörvény nyújt eligazodást. 

Az Illetéktörvény 72. § (1) bekezdése szerint főszabályként a vagyoni értékű jogok egy évi értékéül az ezzel terhelt dolog – terhekkel nem csökkentett – forgalmi érékének egyhuszad részét kell tekinteni. Az Illetéktörvény egyebekben meghatározza pl. a határozott időre szóló vagyoni értékű jog értékének kiszámítását vagy pl. a bizonytalan időre terjedő vagyoni értékű jog estében a jog értékét.

Amennyiben a haszonélvezeti jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához képest a következő módon kell megállapítani:

Ha a vagyoni értékű jog jogosultja:• 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese;• 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa;• 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa;• 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese.

Vagyis például egy 20 millió forint forgalmi értékű ingatlanon egy 60 éves haszonélvező esetében a haszonélvezeti jog ellenértékének kiszámítása így történik: 20.000.000/20×6=6.000.000 Ft a haszonélvezeti jog értéke.

A haszonélvezeti jog alapítása, illetve annak fennállása, főleg ingatlanok tekintetében részletesen szabályozott: nem csupán a haszonélvezőre, de a tulajdonosra is terheket ró. Alapítása előtt ezért érdemes részletesen tájékozódni, és esetleg alternatív lehetőségeket is megvizsgálni.