Az EU 2016. április 6-án megállapodott adatvédelmi keretének nagyszabású reformjáról, elfogadva a húszéves 95/46/EK irányelv és a rendőrségi irányelv helyébe lépő általános adatvédelmi rendeletet (a továbbiakban: GDPR) tartalmazó adatvédelmi reformcsomagot, melynek rendelkezései 2018. május 25. óta közvetlenül alkalmazandóak. A hazai adatvédelmi jogszabályi környezet GDPR megfeleltetésének keretében egyrészt 2018. augusztus 25-i hatállyal megtörtént az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) első módosítása, 2019. április 26-án pedig kihirdetésre került az Infotv. második módosítását tartalmazó, illetve az egyes ágazati törvényeket – számszerűen 86 ágazati törvényt – módosító, „GDPR salátatörvényként” (a továbbiakban: GDPR salátatv.) hivatkozott törvénycsomag.
Jelen cikksorozatunkban a GDPR satátatv. egyes fontosabb rendelkezéseit fogjuk górcső alá venni. Kezdjük is a kamerahasználatra (is) vonatkozó, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (Szvmtv.) változó szabályainak az áttekintésével.
Az Szvmtv. rendezi többek között az elektronikus megfigyelőrendszerek, beléptető-rendszerek üzemeltetésének szabályait, így a gyakorlat során az egyes ágazati jogszabályok is számos esetben utalnak az Szvmtv.-ben foglaltakra, illetve a NAIH is több állásfoglalásában elemezte már azokat. Mindezek okán érdemes figyelemmel kísérni a GDPR salátatv. nyomán bekövetkező változásokat.
Az adatkezelés célja:
Az új szabályok keretében hatályon kívül helyezésre kerülnek az adatkezelés céljaira vonatkozó szabályok, tehát elektronikus megfigyelőrendszert már nemcsak az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, a veszélyes anyagok őrzése, az üzleti, fizetési, bank- és értékpapírtitok védelme, valamint vagyonvédelem céljából alkalmazhat az adatkezelő, hanem jogos érdeke körében maga köteles meghatározni az adatkezelés célját.
Az adatkezelés időtartama:
Szintén hatályon kívül helyezésre kerülnek az adatkezelés időtartamára vonatkozó szabályok, tehát az adatkezelő jogos érdeke keretében maga köteles meghatározni, hogy a személyes adatok kezelésére meddig van szüksége. Ennek megfelelően a kamerafelvételek őrzésére korábban meghatározott 3 nap/30 nap/60 nap szabálya kivezetésre kerül.
Az adatkezelés jogalapja:
Az egyik legjelentősebb újdonság, hogy az elektronikus megfigyelőrendszerek alkalmazására jogalapjául az adatkezelő jogos érdeke szolgálhat az érintett ráutalással megadott hozzájárulása helyett. Az EU adatvédelemre dedikált, ún. 29-es adatvédelmi munkacsoportja korábban számos kritikával illette azt a gyakorlatot, melynek során az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásának jogalapját az érintett hozzájárulása adta. Ebben az esetben ugyanis az érintett hozzájárulásának önkéntességét alapjaiban kérdőjelezi meg az, ha az adott területre történő belépés feltételeként az érintettnek egyúttal (ráutaló magatartással) hozzájárulást is kell adnia személyes adatainak (képmásának) a kezeléséhez.
Az adatkezelőnek a jogos érdek jogalap alkalmazásához minden esetben érdekmérlegelési tesztet kell elvégeznie, melyben „mérlegre teszi” az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásához fűződő saját vagy harmadik személy jogos érdekeit, valamint az érintettek személyes adataikhoz fűződő jogát, és igazolja, hogy az ő jogos érdeke az erősebb. Fontos továbbá, hogy az adatkezelőt ebben az esetben is terheli az érintettek tájékoztatásának a kötelezettsége.
A kamerák elhelyezése:
Az adatkezelő elektronikus megfigyelőrendszert kizárólag magánterületen alkalmazhat, közterületen nem. Ennek megfelelően egyes területek kikerülhetnek a megfigyelhető területek köréből, tehát esetről-esetre szükséges a terület minősítését vizsgálni: akár egy étterem terasza, parkoló, biciklitároló, vagy egy építkezés esetén az építési területen kívül részek is a tilalom alá eshetnek.
A vagyonőrök:
Változatlan szabály, hogy elektronikus megfigyelőrendszert vagyonőr üzemeltethet, a felek ugyanakkor már maguk dönthetik el, hogy ezt adatkezelői vagy adatfeldolgozói minőségben tehetik meg. Jellemzően a vagyonőrök adatfeldolgozói minőségben járnak el, a felek ugyanakkor széleskörű jogosítványokat is biztosíthatnak a részükre.
Elektronikus beléptető rendszer alkalmazásának feltétele a GDPR salátatv. nyomán, hogy a felek erre vonatkozóan megbízási szerződést kössenek egymással, továbbá az, hogy jogszabály vagy a terület használatára jogosult rendelkezése szerint a védett területre csak az arra jogosultak léphetnek be.
Betekintés, a felvételek felhasználása:
Új szabály, hogy az érintett is kérhet betekintést a felvételekbe, továbbá általában nem szükséges a jogát vagy jogos érdekét igazolnia annak, aki a rögzített felvételbe betekintést kér.
A kamerafelvételeket pedig már nem csak bírósági, hatósági eljárás során lehet felhasználni. Szintén újdonság az Szvmtv. azon szabálya, amely előírja a rögzített felvétel megismerése okának, idejének, valamint a megismerő személyének jegyzőkönyvben (elektronikus nyilvántartást is ideértve) történő rögzítését.
További cikkeink a témában
Hallottál már a kilátásvédelemről? – Egy szomszédjog, amelyről kevesen tudnak
2017. május 9. A mindennapi életben általánosnak tartjuk azt a felfogást, hogy az ingatlan tulajdonosa korlátlanul rendelkezhet a tulajdonával. Azonban a tulajdonosi jogok sem korlátlanok, a joggyakorlás általános korlátját a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: „Ptk.”) 5:23. §-a adja meg, mely szerint a tulajdonos a használat során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a […]
Háttérzene a plázában – avagy elveszve a közös jogkezelés útvesztőjében
2016. május 31. A mindennapi életünk során teljesen természetesnek hat, ha betérve egy bevásároló központba vagy étterembe az éppen aktuális nyári slágerek szólnak, vagy az ünnepek közeledtével az ünnepi hangulat fokozására például hatásvadász módon karácsonyi dalokkal bombázzák a vásároló kedvünk. De vajon mi a jogi háttere annak, hogy bemegyünk egy bevásárló központba vagy étterembe és a háttérben zenét […]
Mire figyeljünk az internetes vásárláskor? Mire figyeljünk, ha webáruházat üzemeltetünk?
2018. augusztus 23. A napjainkban egyre nagyobb teret hódító internetes vásárlás jelentős könnyebbséget jelent, ugyanakkor érdemes figyelnünk a kockázatokra is. Az e-kereskedelemben nincs lehetőségünk a vásárlás előtt a terméket ténylegesen megtekinteni, és konzultálni az eladóval. A webáruházaknak ezért az egyik legfontosabb kötelezettsége a vásárlók részletes tájékoztatása. A megfelelő tartalmú tájékoztatás elmulasztása súlyos hiányosság, abban az esetben különösen, ha a vásárlók egyben fogyasztónak […]
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Rugalmasság
Ügyfeleink teljes körű kiszolgálása érdekében akár cégénél kihelyezve is segítünk sürgős jogi problémáinak megoldásában. Munkatársaink telefonon és e-mailen is elérhetőek.
Gyorsaság
Irodánk a cégjogi és a szerződések elkészítésével kapcsolatos feladatokat 5 munkanapos határidővel vállalja. Egyéb munkatípusokkal kapcsolatban egyedi határidők megadásával igyekszünk a leghatékonyabb és leggyorsabb megoldást kínálni Önnek és cégének.
Hatékonyság
Ügyfeleink hatékony, lényegre törő, gyors és precíz kiszolgálása alapelveink egyike. Nem végzünk felesleges, időhúzó munkát, így Önnek sem kell a jó megoldásra napokat várnia!
Szakértelem
Jogász munkatársaink kiemelkedő szakértelemmel látják el a megjelölt szakterületeken cége ügyeit a magyar mellett angol nyelven is. Így a mi szaktudásunk az Ön vállalatának építőköve.