Mi is az a Panorámaszabadság?
A panorámaszabadság (angolul: freedom of panorama, FoP) egyes szerzői jogi rendszerekben meglévő szabályozás, amely megengedi a jogvédett művekről fényképek vagy más származtatott művek készítését és azok felhasználását az eredeti mű jogtulajdonosának engedélye nélkül is, ha az eredeti mű “a panoráma része” (a pontos szabályozás változó, de ilyen lehet például egy épület vagy egy köztéri szobor).
Magyarországon az Szjt. 68. § (1) szerint „A szabadban, nyilvános helyen, állandó jelleggel felállított képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás látképe a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül elkészíthető és felhasználható”.
Hol lehet és hol nem? Mit lehet és mit nem?
A panorámaszabadság szabályozási környezete az EU tagállamaiban színes képet mutat. Magyarországtól eltérően Angliában korábban már lépett életbe az engedélyhez kötött köztéri fotózásra vonatkozó szabály, de nem működött, így eltörölték. A legtöbb európai országban létezik hasonló szabályozás; egy nevezetes kivétel Franciaország, ahol az épületek látképe jogvédett.
Franciaországban például már érvényben van az a szabályozás, mely szerint nappal lefotózhatjuk engedély nélkül az Eiffel-tornyot, de éjszakai felvétel készítéséhez már engedélyt kell kérnünk, mivel a francia jog szerint a kivilágítás művészeti installációnak minősül. A szerzői jogi szabályozás szerint pedig illegálisnak számít engedély nélkül publikálni a képet, vagyis, ha az esti Eiffel-toronynál fényképezkedünk és azt feltöltjük a Facebookra, a francia jogot nézve bűncselekményt követünk el.
| A zöld országokban az épületek és egyéb műalkotások képe szabadon közzétehető.A világoszöld országokban az épületek képe szabadon közzétehetőA sárga országokban az épületek képe kereskedelmi célra csak engedéllyel használhatóA piros országokban az épületek képe bármilyen célra csak engedéllyel használható. |
Franciaországon túlmenően érvényes a szabály Luxemburgban, Olaszországban, Belgiumban, Ukrajnában, Fehéroroszországban és Görögországban is. Ezeken a helyeken tehát csak engedéllyel lehet fotózni köztereken álló épületeket, műalkotásokat, akkor is, ha csak a nyaraláson készítünk magáncélra fényképeket.
Szlovéniában, Bulgáriában, Romániában, Bosznia Hercegovinában, Montenegróban, Albániában, Izlandon, Észtországban, Lettországban, Litvániában a részleges szabályozás van érvényben, vagyis magánrészre, nem üzleti céllal fotózhatunk engedély nélkül. De ha mégis kereskedelmi céllal használnánk fel a fotót, akkor ahhoz már engedély szükséges.
A zölddel jelölt területeken, így Magyarországon is, az épületekről és egyéb műalkotásokról szóló fotók is szabadon közzétehetők. Fontos azonban tudnunk, hogy ha nem köztereken álló épületeket vagy műalkotásokat fotózunk, akkor továbbra is kötelesek vagyunk engedélyt kérni. Ugyanez vonatkozik a magánterületekre is.
A panorámaszabadság unió szintjén történő egységes szabályozására tett legutóbbi kísérlet elbukott, 2015. július 9-én nemmel szavazott az Európai Parlament a panorámaszabadság korlátozásáról, illetve erre vonatkozólag a szerzői jogi szabályozás egységesítéséről. Az Európai Parlamenthez benyújtott javaslat célja az lett volna, hogy egyesítse az unión belül a digitális piacot, azaz megszüntesse a tagállamok között fennálló, a szerzői jogi szabályozások eltéréséből adódó különbségeket.
Forrás: juliareda.eu, wikipedia.org, index.hu, europarl.europa.eu
További cikkeink a témában
Mire figyeljünk az internetes vásárláskor? Mire figyeljünk, ha webáruházat üzemeltetünk?
2018. augusztus 23. A napjainkban egyre nagyobb teret hódító internetes vásárlás jelentős könnyebbséget jelent, ugyanakkor érdemes figyelnünk a kockázatokra is. Az e-kereskedelemben nincs lehetőségünk a vásárlás előtt a terméket ténylegesen megtekinteni, és konzultálni az eladóval. A webáruházaknak ezért az egyik legfontosabb kötelezettsége a vásárlók részletes tájékoztatása. A megfelelő tartalmú tájékoztatás elmulasztása súlyos hiányosság, abban az esetben különösen, ha a vásárlók egyben fogyasztónak […]
Enyém, tied, miénk? 4+1 kérdés, ami felmerülhet a közös tulajdon kapcsán
2016. szeptember 22. Közös tulajdonról akkor beszélünk, ha egy dolog fölött több személynek van tulajdonjoga meghatározott hányadok szerint. A közös tulajdonjog esetén minden tulajdonostárs az egész dolog tulajdonosa, de csak meghatározott rész, az úgynevezett tulajdoni hányad erejéig. A tulajdonosi jogok (úgymint birtoklás, használat, rendelkezés) valamennyi tulajdonostársat megilletik, azonban ezeket csak egymásra tekintettel gyakorolhatják a tulajdoni hányaduk alapján. De nézzük meg a tulajdonosi […]
Hallottál már a kilátásvédelemről? – Egy szomszédjog, amelyről kevesen tudnak
2017. május 9. A mindennapi életben általánosnak tartjuk azt a felfogást, hogy az ingatlan tulajdonosa korlátlanul rendelkezhet a tulajdonával. Azonban a tulajdonosi jogok sem korlátlanok, a joggyakorlás általános korlátját a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: „Ptk.”) 5:23. §-a adja meg, mely szerint a tulajdonos a használat során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a […]
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Rugalmasság
Ügyfeleink teljes körű kiszolgálása érdekében akár cégénél kihelyezve is segítünk sürgős jogi problémáinak megoldásában. Munkatársaink telefonon és e-mailen is elérhetőek.
Gyorsaság
Irodánk a cégjogi és a szerződések elkészítésével kapcsolatos feladatokat 5 munkanapos határidővel vállalja. Egyéb munkatípusokkal kapcsolatban egyedi határidők megadásával igyekszünk a leghatékonyabb és leggyorsabb megoldást kínálni Önnek és cégének.
Hatékonyság
Ügyfeleink hatékony, lényegre törő, gyors és precíz kiszolgálása alapelveink egyike. Nem végzünk felesleges, időhúzó munkát, így Önnek sem kell a jó megoldásra napokat várnia!
Szakértelem
Jogász munkatársaink kiemelkedő szakértelemmel látják el a megjelölt szakterületeken cége ügyeit a magyar mellett angol nyelven is. Így a mi szaktudásunk az Ön vállalatának építőköve.