1. Nekem van nagyobb tulajdoni hányadom, így enyém a nagyobb rész használati joga is?

A közös tulajdonnal rendelkezők gyakran esnek abba a tévedésbe, hogy szerintük a tulajdonostársak mindegyike a hányadrészének megfelelő nagyságú területet használhat az ingatlanból. Ez téves, hiszen mindegyik tulajdonostárs jogosult az egész ingatlan használatára, ha a közös tulajdon osztatlan. A tulajdonosok mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára, ezt azonban senki sem gyakorolhatja a többiek jogainak és érdekeinek sérelmére.

2. Hogyan döntsünk a használatról?

Lehetőség van arra, hogy a tulajdonostársak szerződésben rögzítsék a használatot. Ennek több módja is van, hiszen mind „térben”, mind „időben” meg lehet osztani a dolog használatát, ez csak megegyezés kérdése. 

Térbeli megosztás esetén mindegyik tulajdonostárs jogot kap arra, hogy kizárólagosan birtokában tarthasson a közös ingatlanból egy bizonyos, konkrétan meghatározott területrészt, ami általában a tulajdoni hányad arányában kerül rögzítésre. Fontos kiemelni azonban, hogy ez nem lehet kizárólagos szempont, mivel a megosztás kialakítása során számtalan érdek, szempont figyelembevételével kell kialakítani a mindenkire kötelező használati rendet. 

A használatot nemcsak térben, de időben is meg lehet osztani (jellemzően erre kerül sor családi nyaralók esetében). Ebben az esetben a tulajdonostársak beosztják maguk között, hogy ki mikor használhatja a közös dolgot. 

Az sem kizárt, hogy a tulajdonosok úgy döntenek, hogy az egyikük jogosult kizárólagosan használni a közös tulajdonban álló dolgot akár ellentételezés mellett, akár pedig a nélkül.

3. Átadom a használati jogot, cserébe mit kérhetek?

Tévhitként él a tulajdonosokban, hogy ha a közös tulajdon használatát átengedik a másik tulajdonosnak, akkor a „lemondó fél” használati díjat követelhet a használótól, azon az alapon, hogy a másik tulajdonos az ő részét is használta az ingatlanból.  Az átengedő tulajdonos csak abban az esetben követelhet jogosan használati díjat, ha a bentlakó tulajdonostársa őt az ingatlan használatából kizárta, azaz bizonyíthatóan megakadályozta őt abban, hogy ő is használhassa az ingatlant. Ebben az esetben ugyanis a bentlakó tulajdonosjogsértést követ el, ami miatt a „kizárt” tulajdonos nem élhetett birtoklási, használati jogával.Ha a használatról önként mond le valaki, ezért cserébe nem jár díjazás. Természetesen a tulajdonostársak eleve megállapodhatnak úgyis, hogy a használatról történő „lemondásra”,ellentételezés fejében kerül sor.

4. El akarják adni az ingatlan másik részét. Megakadályozhatom?

Igen, hiszen a közös tulajdonban a tulajdonostársaknak egymás tulajdonrészére elővásárlási joguk van. Előfordulhat persze, hogy az eladni szándékozó tulajdonos nem közli a vételi ajánlatot a többi tulajdonostárssal, mielőtt eladná a részét egy külső vevőnek. Ha az elővásárlásra jogosultnak nem áll szándékában valóban megvásárolni a dolgot, csak meg szeretné akadályozni az eladást, akkor ilyen esetben nem hivatkozhat az elővásárlási jogára. Tehát nem elegendő az elővásárlási jog megsértésére hivatkozni, hanem egyben nyilatkozni kell arról is, hogy a vételi ajánlatot elfogadja, és igazolni kell, hogy megfelelő fedezettel rendelkezik a vételár kifizetéséhez.

4+1. Ki viseli a kapcsolódó költségeket?

Tévedés azt hinni, hogy a közös tulajdonú dolgot használó tulajdonostárs köteles viselni a dologgal járó összes költséget. Ezt legfeljebb a közvetlen használattal felmerülő költségek esetén lehet kikötni, például lakóingatlan esetén a rezsiköltségnél, ha az ingatlant csak az egyik tulajdonostárs használja. A dolog állagának megóvásához, fenntartásához szükséges költségeket, az adókat és más közterheket, továbbá a közös tulajdonnal járó egyéb terheket, kiadásokat a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában közösen viselik, akkor is, ha nem közösen használják a dolgot.