A jelenlegi jogi környezetben a foglalkoztatás legáltalánosabb és a feleknek a legtöbb garanciát nyújtó formája a munkaviszony. A munkaviszony jogi kereteit, a felek által teljesítendő kötelezettségeket és a feleket megillető jogosultságokat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) tartalmazza.
A munkaviszony – eltérően a többi foglalkoztatási jogviszonytól – munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződés tartalmazza a munkaviszony feltételeit, a munkavállaló és a munkáltató feladatait, illetőleg jogait.
A munkaviszony egyes elemeit – pl. a munkaviszony célját – maga a jogszabály határozza meg. Így a munkaviszony célja, hogy a munkavállaló a munkáltató részére és érdekében a munkaszerződésében foglaltaknak megfelelően munkát végezzen, mindezt a munkáltató utasításait betartva; a munkáltató pedig a munkavállaló részére az elvégzett munka ellenértékeként munkabért fizessen. A munkaszerződés ezen célt szem előtt tartva rögzíti a munkavégzésre és a bérfizetésre vonatkozó további feltételeket.
De miket is kell tartalmaznia pontosan egy munkaszerződésnek?
A jogszabály kötelező tartalmi elemként a munkavállaló alapbérét és munkakörét határozza meg. Minden más elem meghatározható a munkaszerződésben, azonban a jogszabály tartalmaz iránymutatást arra az esetre vonatkozóan, ha a felek nem határoztak róla a munkaszerződésben. Ilyen például a munkaviszony időtartamára vonatkozó rendelkezés, mely szerint a felek, amennyiben megállapodnak abban, hogy a munkaszerződést határozatlan vagy határozott időre kötik, akkor ezt a munkaszerződésben kell rögzíteniük; amennyiben ilyen jellegű megállapodás nem születik a felek között, akkor a munkaviszony határozatlan időre jön létre. A munkaviszony – amennyiben a felek a munkaszerződésben máshogy nem állapodnak meg – általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre (napi 8 óra). Ugyanígy, a felek megállapodhatnak a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetének napjában, azonban ha nem teszik, a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap.
Látható tehát, hogy a munkavállaló és a munkáltató között a munkaszerződés akkor jön létre érvényesen, ha a munkavállaló alapbérében és munkakörében megállapodás születik a felek között. A munkaszerződés ezeken felül tartalmazhat olyan további – jogszabályba nem ütköző – feltételeket, amelyek irányadóak lesznek a munkaviszonyra, azonban ezek nélkül is létrejön érvényesen a munkaszerződés.
A munkaszerződést írásba kell foglalni, mely az érvényesség feltétele. Amennyiben azonban az írásba foglalás elmaradt, a munkaszerződés érvénytelenségére kizárólag a munkavállaló hivatkozhat, a munkavállaló is csak a munkába lépését követő harminc napon belül.
További cikkeink a témában
Big brother, avagy bekamerázhatóak-e a munkahelyek? -1. rész
2019. január 13. „A munkáltató tájékoztatja a munkavállalókat, hogy a munkahelyen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaz.” Az esetek többségében ezzel ki is merül a munkáltatók kamerarendszer-üzemeltetésselkapcsolatos tájékoztatója, holott akár az Általános Adatvédelmi Rendelet (ismertebb nevén: GDPR), akár a hazai vonatkozó jogszabályok (különösen a Munka Törvénykönyve vagy a Vagyonvédelmi törvény) rendelkezései szerint is kiterjedt tájékoztatási kötelezettség terheli a munkáltatót nemcsak a kamerarendszer üzemeltetésének tényéről, de például a kamerák […]
Az online kuponok világa – Avagy az elektronikus utalványok útvesztője
2017. május 9. Éttermek kedvezményre feljogosító utalványai, áruházak termékeinek fél áron való megvásárlását biztosító kuponok. Legyen szó bármilyen marketingcélú elektronikus, kóddal elérhető vagy akár pdf formátumban letölthető utalványról, eggyel-kettővel már biztos mindenki találkozott. Milyen tájékoztatást kell nyújtania egy webáruháznak, amikor úgy dönt, hogy online kupont bocsát ki vásárlói részére? A kérdést elsősorban az általános szerződési feltételekben (ÁSZF)kell rendeznie, itt kell részletesen bemutatni, hogy […]
Enyém, tied, miénk? 4+1 kérdés, ami felmerülhet a közös tulajdon kapcsán
2016. szeptember 22. Közös tulajdonról akkor beszélünk, ha egy dolog fölött több személynek van tulajdonjoga meghatározott hányadok szerint. A közös tulajdonjog esetén minden tulajdonostárs az egész dolog tulajdonosa, de csak meghatározott rész, az úgynevezett tulajdoni hányad erejéig. A tulajdonosi jogok (úgymint birtoklás, használat, rendelkezés) valamennyi tulajdonostársat megilletik, azonban ezeket csak egymásra tekintettel gyakorolhatják a tulajdoni hányaduk alapján. De nézzük meg a tulajdonosi […]
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Rugalmasság
Ügyfeleink teljes körű kiszolgálása érdekében akár cégénél kihelyezve is segítünk sürgős jogi problémáinak megoldásában. Munkatársaink telefonon és e-mailen is elérhetőek.
Gyorsaság
Irodánk a cégjogi és a szerződések elkészítésével kapcsolatos feladatokat 5 munkanapos határidővel vállalja. Egyéb munkatípusokkal kapcsolatban egyedi határidők megadásával igyekszünk a leghatékonyabb és leggyorsabb megoldást kínálni Önnek és cégének.
Hatékonyság
Ügyfeleink hatékony, lényegre törő, gyors és precíz kiszolgálása alapelveink egyike. Nem végzünk felesleges, időhúzó munkát, így Önnek sem kell a jó megoldásra napokat várnia!
Szakértelem
Jogász munkatársaink kiemelkedő szakértelemmel látják el a megjelölt szakterületeken cége ügyeit a magyar mellett angol nyelven is. Így a mi szaktudásunk az Ön vállalatának építőköve.