A jelenlegi jogi környezetben a foglalkoztatás legáltalánosabb és a feleknek a legtöbb garanciát nyújtó formája a munkaviszony. A munkaviszony jogi kereteit, a felek által teljesítendő kötelezettségeket és a feleket megillető jogosultságokat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) tartalmazza.
A munkaviszony – eltérően a többi foglalkoztatási jogviszonytól – munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződés tartalmazza a munkaviszony feltételeit, a munkavállaló és a munkáltató feladatait, illetőleg jogait.
A munkaviszony egyes elemeit – pl. a munkaviszony célját – maga a jogszabály határozza meg. Így a munkaviszony célja, hogy a munkavállaló a munkáltató részére és érdekében a munkaszerződésében foglaltaknak megfelelően munkát végezzen, mindezt a munkáltató utasításait betartva; a munkáltató pedig a munkavállaló részére az elvégzett munka ellenértékeként munkabért fizessen. A munkaszerződés ezen célt szem előtt tartva rögzíti a munkavégzésre és a bérfizetésre vonatkozó további feltételeket.
De miket is kell tartalmaznia pontosan egy munkaszerződésnek?
A jogszabály kötelező tartalmi elemként a munkavállaló alapbérét és munkakörét határozza meg. Minden más elem meghatározható a munkaszerződésben, azonban a jogszabály tartalmaz iránymutatást arra az esetre vonatkozóan, ha a felek nem határoztak róla a munkaszerződésben. Ilyen például a munkaviszony időtartamára vonatkozó rendelkezés, mely szerint a felek, amennyiben megállapodnak abban, hogy a munkaszerződést határozatlan vagy határozott időre kötik, akkor ezt a munkaszerződésben kell rögzíteniük; amennyiben ilyen jellegű megállapodás nem születik a felek között, akkor a munkaviszony határozatlan időre jön létre. A munkaviszony – amennyiben a felek a munkaszerződésben máshogy nem állapodnak meg – általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre (napi 8 óra). Ugyanígy, a felek megállapodhatnak a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetének napjában, azonban ha nem teszik, a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap.
Látható tehát, hogy a munkavállaló és a munkáltató között a munkaszerződés akkor jön létre érvényesen, ha a munkavállaló alapbérében és munkakörében megállapodás születik a felek között. A munkaszerződés ezeken felül tartalmazhat olyan további – jogszabályba nem ütköző – feltételeket, amelyek irányadóak lesznek a munkaviszonyra, azonban ezek nélkül is létrejön érvényesen a munkaszerződés.
A munkaszerződést írásba kell foglalni, mely az érvényesség feltétele. Amennyiben azonban az írásba foglalás elmaradt, a munkaszerződés érvénytelenségére kizárólag a munkavállaló hivatkozhat, a munkavállaló is csak a munkába lépését követő harminc napon belül.
További cikkeink a témában
A HR és az adatvédelem
2018. július 27. Az adatkezelés önkéntessége, illetve célhoz kötöttsége ugyan korántsem újdonság a HR életében (sem), az új szabályozás azonban ezeken az elvi kereteken túlmutat. Átlátható és következetes gyakorlat kialakítását követeli meg; így az adatok megfelelő kezelésével, mint eszközzel kívánja az adatok maximális védelmét, mint célt biztosítani. Mivel a HR már a munkavállalók kiválasztása során találkozik a jelöltek személyes adataival, a folyamat elejétől kezdve adatkezelőnek minősül. Éppen ezért kijelenthető, […]
Mit jelent a haszonélvezet?
2016. június 24. Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult (haszonélvező) a más személy tulajdonában álló dolgot (pl. ingó, ingatlan dolgot) birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. Ha a haszonélvezeti jog egyidejűleg több haszonélvezőt illet meg, a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogára a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni. A haszonélvezeti jog személyhez tapadó jog, vagyis […]
Big brother, avagy bekamerázhatóak-e a munkahelyek? -1. rész
2019. január 13. „A munkáltató tájékoztatja a munkavállalókat, hogy a munkahelyen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaz.” Az esetek többségében ezzel ki is merül a munkáltatók kamerarendszer-üzemeltetésselkapcsolatos tájékoztatója, holott akár az Általános Adatvédelmi Rendelet (ismertebb nevén: GDPR), akár a hazai vonatkozó jogszabályok (különösen a Munka Törvénykönyve vagy a Vagyonvédelmi törvény) rendelkezései szerint is kiterjedt tájékoztatási kötelezettség terheli a munkáltatót nemcsak a kamerarendszer üzemeltetésének tényéről, de például a kamerák […]
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Rugalmasság
Ügyfeleink teljes körű kiszolgálása érdekében akár cégénél kihelyezve is segítünk sürgős jogi problémáinak megoldásában. Munkatársaink telefonon és e-mailen is elérhetőek.
Gyorsaság
Irodánk a cégjogi és a szerződések elkészítésével kapcsolatos feladatokat 5 munkanapos határidővel vállalja. Egyéb munkatípusokkal kapcsolatban egyedi határidők megadásával igyekszünk a leghatékonyabb és leggyorsabb megoldást kínálni Önnek és cégének.
Hatékonyság
Ügyfeleink hatékony, lényegre törő, gyors és precíz kiszolgálása alapelveink egyike. Nem végzünk felesleges, időhúzó munkát, így Önnek sem kell a jó megoldásra napokat várnia!
Szakértelem
Jogász munkatársaink kiemelkedő szakértelemmel látják el a megjelölt szakterületeken cége ügyeit a magyar mellett angol nyelven is. Így a mi szaktudásunk az Ön vállalatának építőköve.