A biometrikus azonosítás nem mai találmány. Az ősi Babilonban üzletkötés során a felek agyagtáblákon használták ujjlenyomataikat. Az ősi Kínában agyagpecséteken találták ujjak nyomait, a szerződéseket ujjlenyomatukkal hitelesítették a felek. Kínai tárgyaláson a lopás bizonyítékául kéznyomatot használtak, és több, a 14. századi Perzsiából származó hivatalos kormányzati papíron is ujjnyomokat, lenyomatokat találtak. Egy perzsa hivatalnok, aki orvos isvolt, pedig kijelentette: nincs két megegyező ujjlenyomat.
A GDPR fogalomhasználatában a biometrikus adat egy természetes személy testi, fiziológiai vagy viselkedési jellemzőire vonatkozó minden olyan, sajátos technikai eljárásokkal nyert személyes adat, amely lehetővé teszi vagy megerősíti a természetes személy egyedi azonosítását. Ilyen adat lehet például az arckép, ujj –vagy tenyérlenyomat, íriszkép, retina érmintázata, vénahálózat térképe(statikus biometrikus azonosítók), illetve viselkedési jellemzők is minősülhetnek biometrikus adatnak, így például: a járásminta, gépírásminta, dinamikus aláírás (dinamikus biometrikus azonosítók).
A munkavállalók biometrikus azonosításának kérdésével már a 95/46/EK irányelv (Adatvédelmi Irányelv) 29-es cikke szerint létrehozott Adatvédelmi Munkacsoport (29-es Munkacsoport) is foglalkozott. A 29-es Munkacsoport kimondta, hogy biometrikus adat kizárólag akkor kezelhető, ha az megfelelő, releváns és nem túlzott mértékű. A biometrikus adatok kezelésének szükségesnek, arányosnak kell lennie, illetve további feltétel, hogy a kívánt célt az adatkezelő a magánszférát kevésbé korlátozó intézkedéssel egyébként nem tudná elérni.
Ennek megfelelően nem minősül jogszerűnek az a munkáltatói gyakorlat, melynek keretében a biometrikus adatok felhasználására munkaidő-nyilvántartás vezetésével összefüggésben kerül sor, hiszen erre egyéb technológiák is a munkáltató rendelkezésére állnak. Ugyancsak kétséges a jogszerűsége azon gyakorlatnak, mely során a munkáltató olyan pénztárgépet helyez üzembe, amely a munkavállaló azonosítását annak ujjlenyomata alapján végzi el.
A GDPR salátatv. a munkavállaló biometrikus adatainak kezelésével kapcsolatos részletes és a személyes adat speciális minőségére tekintettel kifejezetten szigorú szabályokat vezet át a Munka törvénykönyvébe. A biometrikus adatok ezen fokozott védelmét az indokolja, hogy az előzőekben bemutatottak szerint azok az érintettre jellemző, őt azonosító, időtálló információk, ezáltal pedig az érintett magánszférájára is jelentős hatást képesek gyakorolni.
Rögzítésre került, hogy biometrikus adatok kezelésére kizárólag a munkavállaló azonosítása céljából valamely dologhoz vagy adathoz, elzárt területhez történő jogosulatlan hozzáférés megakadályozása érdekében kerülhet sor, amennyiben
- a jogosulatlan hozzáférés a munkavállaló vagy mások élete, testi épsége vagy egészsége, vagy
- valamely más törvényben védett érdek súlyos vagy tömeges sérelmének veszélyével járna.
Az Mt. példálózó felsorolásban rögzíti továbbá azokat az eseteket, melyek a jelentős védett érdek körébe tartoznak:
- legalább „Bizalmas!” minősítési szintű minősített adatok védelméhez,
- a lőfegyver, lőszer, robbanóanyag őrzéséhez,
- a mérgező vagy veszélyes vegyi vagy biológiai anyagok őrzéséhez,
- a nukleáris anyagok őrzéséhez,
- a Büntető Törvénykönyv szerint legalább különösen nagy vagyoni érték védelméhez fűződő érdek.
Abban az esetben, ha a munkáltató biometrikus adatokat is kezelni kíván, úgy az általános adatvédelmi szabályoknak való megfelelésen túl azt is igazolnia kell, hogy a biometrikus adatok kezelésére vonatkozó feltételek fennállnak.

További cikkeink a témában
Egyszer és mindenkorra felelős lettél – Minden, amit tudni érdemes a vezető tisztségviselő felelősségről
2016. február 17. Az új Ptk. alapján a vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során minden kárért, amelyet a társaságának okoz, olyan módon felel a társasággal szemben, ahogy a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai rendelkeznek. Ki a vezető tisztségviselő? A vezető tisztségviselő az a személy, akit az adott cég alapítója erre a pozícióra kinevez. Kft., Bt. és KKt. […]
Hallottál már a kilátásvédelemről? – Egy szomszédjog, amelyről kevesen tudnak
2017. május 9. A mindennapi életben általánosnak tartjuk azt a felfogást, hogy az ingatlan tulajdonosa korlátlanul rendelkezhet a tulajdonával. Azonban a tulajdonosi jogok sem korlátlanok, a joggyakorlás általános korlátját a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: „Ptk.”) 5:23. §-a adja meg, mely szerint a tulajdonos a használat során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a […]
Örökség = felelősség. Cégek esetében is
2019. november 13. Egy gazdasági társaság tagjának halálakor az örökösöknek általában nem az az elsődleges, hogy a társaság továbbműködéséhez szükséges intézkedésekről gondoskodjanak. A tag halála azonban drasztikus változásokat idézhet elő egy gazdasági társaság életében is. A tag jogviszonyának megszűnése különösen akkor hat ki negatívan a társaság mindennapjaira, ha így a társaság tagjainak száma a törvényi minimum alá csökken. […]
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Rugalmasság
Ügyfeleink teljes körű kiszolgálása érdekében akár cégénél kihelyezve is segítünk sürgős jogi problémáinak megoldásában. Munkatársaink telefonon és e-mailen is elérhetőek.
Gyorsaság
Irodánk a cégjogi és a szerződések elkészítésével kapcsolatos feladatokat 5 munkanapos határidővel vállalja. Egyéb munkatípusokkal kapcsolatban egyedi határidők megadásával igyekszünk a leghatékonyabb és leggyorsabb megoldást kínálni Önnek és cégének.
Hatékonyság
Ügyfeleink hatékony, lényegre törő, gyors és precíz kiszolgálása alapelveink egyike. Nem végzünk felesleges, időhúzó munkát, így Önnek sem kell a jó megoldásra napokat várnia!
Szakértelem
Jogász munkatársaink kiemelkedő szakértelemmel látják el a megjelölt szakterületeken cége ügyeit a magyar mellett angol nyelven is. Így a mi szaktudásunk az Ön vállalatának építőköve.