Jogalap megléte: a jogalap egy olyan körülmény, amely jogosultsággal ruházza fel az adatkezelőt az adatkezelési művelet elvégzésére. Ez gyakran (helytelenül) a munkavállaló munkaszerződésben foglalt hozzájárulása. Kamerarendszer üzemeltetésének esetében az adatkezelés jogszerűségéhez azonban korábban sem volt sem elegendő, sem megfelelő a munkavállalók hozzájárulása, hiszen a hozzájárulás önkéntessége erősen megkérdőjelezhető a felek alá-fölé rendeltsége okán. 

Jogalapként merülhet még fel a munkáltató munkavégzés ellenőrzésére vonatkozó Munka törvénykönyve szerinti felhatalmazás, azonban tekintettel arra, hogy a munkavégzés ellenőrzésére a munkáltatónak egyéb eszközök is a rendelkezésére állnak, ezért a jogszabályi előírás, mint jogalap jelen esetben nem alkalmazható.

A munkaviszony időtartama alatt a munkáltató gazdasági tevékenyégének megfelelő működése érdekében ugyanakkor a munkavállalók magánszféráját bizonyos, pontosan körülhatárolt esetekben, garanciális követelmények megtartása mellett korlátozhatja. A munkáltató jogos érdeke, mint jogalap azonban kizárólag ún. érdekmérlegelési teszt megelőző elvégzésével működhet, melyben a munkáltató felméri és igazolja, hogy a kamerarendszer alkalmazása szükséges a cél elérése érdekében és arányban áll a munkavállaló magánszférájának a korlátozásával. 

Szűk körben a hozzájárulás megfelelő jogalap lehet, ha az adatkezelésre nem a munkaviszonnyal összefüggésben kerül sor, vagyis ha az adatkezelés a munkáltatói jogok gyakorlásával nem áll kapcsolatban (pl. céges szabadidőprogram keretében a közös élmények rögzítése érdekében videófelvétel készítése).

Adatkezelés célja: személyes adatot kezelni csak jogszerű célból, és ezen célhoz kötötten lehet. A munkáltatói ellenőrzés akkor tekinthető jogszerűek, amennyiben az a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges. A kamerarendszert üzemeltetők korábban is zsinórmértékül használták, a Nemzeti Adatvédelmi Hatóság pedig vonatkozó joganyagként hivatkozta a Vagyonvédelmi tv. ( személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény) rendelkezéseit, melyek az ún. GDPR „salátatv.” (mely a hazai ágazati és az uniós jogszabályi környezet összhangját hívatott megteremteni) előtt meghatározott célok érdekében tették lehetővé az adatkezelést, a „salátatv.” ezt a megkötést eltörölte, és az adatkezelők felelősségi körébe utalta a jogszerű cél meghatározását..

Adatkezelés időtartama: személyes adatot kizárólag meghatározott ideig lehet kezelni, az adatkezelés idejét azonban szintén az adatkezelő határozza meg. Alapvető szabály, hogy a személyes adat az elérni kívánt cél eléréséig kezelhető.

Adatkezelési tájékoztató: a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell az adatkezelés lényeges követelményeiről (jogalap, cél, időtartam, kezelt adat köre, kamerák elhelyezkedése, látószöge, felvétel tárolásának helye, érintetti jogok, jogérvényesítés lehetősége, adatbiztonsági intézkedések, a bevont adatfeldolgozók személyének ismertetésére, a felvétel megismerésére jogosultak körére stb.).

Szempont továbbá, hogy a munkáltatói ellenőrzés és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével, illetőleg a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető. Így különösen sérti az emberi méltóságot az öltözőben, illemhelyiségben elhelyezett kamera. Tilos kamerát elhelyezni olyan helyiségben is, amely a munkavállalók munkaközi szünetének eltöltése céljából lett kijelölve. Továbbá nem lehet olyan kamerát elhelyezni, amely kizárólag egy munkavállalót és az általa végzett tevékenységét figyeli meg. Jogellenesnek tekinthető az olyan elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazása is, amelynek célja a munkavállalók munkahelyi viselkedésének a befolyásolása.