1. Pecsét használata cégek esetén

Ügyvédként számtalan alkalommal találjuk szembe magunkat azzal a problémával, hogy az ügyfél szentül hiszi, hogy a létrejött szerződés érvénytelen, hiszen a másik fél nem ütött rá pecsétet, így akkor neki már nem is keletkezik semmilyen kötelezettsége.

Ma Magyarországon nem létezik olyan jogszabály vagy rendelet, amely bármely céget vagy vállalkozást arra kötelezne, hogy cége adatait bélyegzővel vesse papírra. Azt azonban törvények szabályozzák, hogy hivatalos iratokon milyen cégadatokat kell szerepeltetnünk, ami minden vállalkozás számára kötelező adatközlés, ezek pedig az alábbiak: a cég neve, székhelye és adószáma. Ezeket azonban akár kézzel, akár géppel is feltüntethetjük, de itt válik nyilvánvalóvá, hogy erre a legpraktikusabb eszköz a bélyegző.

Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk az úgynevezett cégjegyzést. Cégjegyzésnek hívjuk a cég írásbeli képviseletére vonatkozó jogot, az aláírási jogosultságot. A cégjegyzésnek, vagyis a cég nevében történő aláírásnak olyan módon és formában kell megtörténnie, ahogyan az a hiteles aláírási címpéldányban, vagy aláírás-mintában szerepel. Előbbit közjegyző készíti, míg az utóbbit az ügyvéd jegyzi ellen aláírásával. A kettő azonban ugyanazt a célt szolgálja, hitelesen tanúsítja, hogy ki és milyen módon írhat alá a cég nevében. Az aláírási címpéldány, vagy aláírás-minta pontosan tartalmazza, hogy a cég aláírása milyen formában történhet. Ez a gyakorlatban a leggyakrabban így néz ki:

Alulírott, [NÉV] (lakcím: […]; anyja neve: [NÉV]) mint a [CÉGNÉV] Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: […].; a továbbiakban: Társaság) ügyvezetője kijelentem, hogy a LétesítőOkiratnak megfelelően a Társaság cégjegyzése akképp történik, hogy a Társaság előnyomott, előírt cégneve alá a nevemet az alábbi módon aláírom.

Hangsúlyoznunk kell, hogy ma Magyarországon egyetlen cég sem köteles bélyegzőt használni, azonban céges aláírás esetén kötelező a cégnév hivatalos cégjegyzés alapján történő feltüntetése.

A kulcs tehát az, hogy a fenti példa szerint a cég teljes vagy rövidített neve az aláíráskor fel legyen tüntetve. Lehet ez kézírással, vagy nyomtatva, vagy akár pecsét formájában is.

Amennyiben olyan okiratot írunk alá a cég nevében, melyre előre nem nyomtatták rá a cég nevét, akkor a hiányzó cégnevet egy bélyegzővel pótolhatjuk. Megtehetjük ezt azonban akár kézírással is, ha a hivatalos aláírási címpéldányunk, vagy aláírás-mintánk megengedi.

2. Pecsétek használata ügyvédként

Nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy ügyvédként kötelesek vagyunk-e pecsétet használni, illetve céges ügyeink esetén az ügyvédi ellenjegyzés mikor lesz érvényes. Fontos megemlíteni, hogy az ügyvédek a sima „céges” bélyegzőn kívül egy úgynevezett szárazbélyegzővel is rendelkeznek, melynek használata bizonyos esetekben nem csak javasolt, hanem kötelező is (pl. ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés alapjául szolgáló okiratok ellenjegyzése).

Az ügyvédi ellenjegyzéshez nem elegendő az ügyvéd egyszerű aláírása, hanem az ügyvédnek az erre való jogosultságát is igazolnia kell. Ezt szolgálja a sorszámmal ellátott, az ügyvédi kamaráknál regisztrált ügyvédi szárazbélyegző. Az ügyvédi bélyegző használata nélkül az ügyvéd aláírása nem minősül ügyvédi ellenjegyzésnek.

Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény nem rendelkezik kötelezően az ügyvédek gumibélyegző használatáról, azonban érdemes figyelni az Inytv. végrehajtási rendeletére, amely az alábbiak szerint rendelkezik: Az ügyvédi ellenjegyzés az ingatlan-nyilvántartási eljárásban akkor fogadható el, ha az ügyvéd az ellenjegyzésre kötelezett okiraton bélyegzője mellett elhelyezi hivatalos szárazbélyegzőjének lenyomatát is az eredeti, illetve a másolati példányon is.

Ennek értelmében tehát a szárazbélyegző mellett a gumibélyegző használata is kötelező ez esetekben.

Fontos tudni, hogy maga a bélyegzőkészítés nem igényel hatósági engedélyezést. Az egyes, konkrétan létező bélyegzők használatáról viszont rendelkezhet jogszabály. Tulajdonképpen bárki, bármilyen bélyegzőt készíthet magának vagy bízhat meg mást a kivitelezéssel. Utóbbi esetben nem kell igazolnia az adott bélyegző használatára vonatkozó jogosultságát. Ellenben a jogosulatlan használat természetesen megvalósíthat a Büntető Törvénykönyvben szankcionált, például közbizalom elleni bűncselekményeket.

A fentiek alapján tehát kijelenthetjük, hogy a bélyegzés önmagában nem tesz „hivatalossá” egy iratot. Ha van jelentősége a bélyegző lenyomatának, akkor az csak konkrét jogszabályhely rendelkezése vagy annak felhatalmazásával születő előírás alapján fordulhat elő.