Közös tulajdonról akkor beszélünk, ha egy dolog fölött több személynek van tulajdonjoga meghatározott hányadok szerint. A közös tulajdonjog esetén minden tulajdonostárs az egész dolog tulajdonosa, de csak meghatározott rész, az úgynevezett tulajdoni hányad erejéig. A tulajdonosi jogok (úgymint birtoklás, használat, rendelkezés) valamennyi tulajdonostársat megilletik, azonban ezeket csak egymásra tekintettel gyakorolhatják a tulajdoni hányaduk alapján. De nézzük meg a tulajdonosi jogosultságok gyakorlása során leggyakrabban felmerülő kérdéseket közös tulajdon esetében – gyakorlati oldalról.

1. Nekem van nagyobb tulajdoni hányadom, így enyém a nagyobb rész használati joga is?
A közös tulajdonnal rendelkezők gyakran esnek abba a tévedésbe, hogy szerintük a tulajdonostársak mindegyike a hányadrészének megfelelő nagyságú területet használhat az ingatlanból. Ez téves, hiszen mindegyik tulajdonostárs jogosult az egész ingatlan használatára, ha a közös tulajdon osztatlan. A tulajdonosok mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára, ezt azonban senki sem gyakorolhatja a többiek jogainak és érdekeinek sérelmére.
2. Hogyan döntsünk a használatról?
Lehetőség van arra, hogy a tulajdonostársak szerződésben rögzítsék a használatot. Ennek több módja is van, hiszen mind „térben”, mind „időben” meg lehet osztani a dolog használatát, ez csak megegyezés kérdése.
Térbeli megosztás esetén mindegyik tulajdonostárs jogot kap arra, hogy kizárólagosan birtokában tarthasson a közös ingatlanból egy bizonyos, konkrétan meghatározott területrészt, ami általában a tulajdoni hányad arányában kerül rögzítésre. Fontos kiemelni azonban, hogy ez nem lehet kizárólagos szempont, mivel a megosztás kialakítása során számtalan érdek, szempont figyelembevételével kell kialakítani a mindenkire kötelező használati rendet.
A használatot nemcsak térben, de időben is meg lehet osztani (jellemzően erre kerül sor családi nyaralók esetében). Ebben az esetben a tulajdonostársak beosztják maguk között, hogy ki mikor használhatja a közös dolgot.
Az sem kizárt, hogy a tulajdonosok úgy döntenek, hogy az egyikük jogosult kizárólagosan használni a közös tulajdonban álló dolgot akár ellentételezés mellett, akár pedig a nélkül.
3. Átadom a használati jogot, cserébe mit kérhetek?
Tévhitként él a tulajdonosokban, hogy ha a közös tulajdon használatát átengedik a másik tulajdonosnak, akkor a „lemondó fél” használati díjat követelhet a használótól, azon az alapon, hogy a másik tulajdonos az ő részét is használta az ingatlanból. Az átengedő tulajdonos csak abban az esetben követelhet jogosan használati díjat, ha a bentlakó tulajdonostársa őt az ingatlan használatából kizárta, azaz bizonyíthatóan megakadályozta őt abban, hogy ő is használhassa az ingatlant. Ebben az esetben ugyanis a bentlakó tulajdonosjogsértést követ el, ami miatt a „kizárt” tulajdonos nem élhetett birtoklási, használati jogával.Ha a használatról önként mond le valaki, ezért cserébe nem jár díjazás. Természetesen a tulajdonostársak eleve megállapodhatnak úgyis, hogy a használatról történő „lemondásra”,ellentételezés fejében kerül sor.
4. El akarják adni az ingatlan másik részét. Megakadályozhatom?
Igen, hiszen a közös tulajdonban a tulajdonostársaknak egymás tulajdonrészére elővásárlási joguk van. Előfordulhat persze, hogy az eladni szándékozó tulajdonos nem közli a vételi ajánlatot a többi tulajdonostárssal, mielőtt eladná a részét egy külső vevőnek. Ha az elővásárlásra jogosultnak nem áll szándékában valóban megvásárolni a dolgot, csak meg szeretné akadályozni az eladást, akkor ilyen esetben nem hivatkozhat az elővásárlási jogára. Tehát nem elegendő az elővásárlási jog megsértésére hivatkozni, hanem egyben nyilatkozni kell arról is, hogy a vételi ajánlatot elfogadja, és igazolni kell, hogy megfelelő fedezettel rendelkezik a vételár kifizetéséhez.
4+1. Ki viseli a kapcsolódó költségeket?
Tévedés azt hinni, hogy a közös tulajdonú dolgot használó tulajdonostárs köteles viselni a dologgal járó összes költséget. Ezt legfeljebb a közvetlen használattal felmerülő költségek esetén lehet kikötni, például lakóingatlan esetén a rezsiköltségnél, ha az ingatlant csak az egyik tulajdonostárs használja. A dolog állagának megóvásához, fenntartásához szükséges költségeket, az adókat és más közterheket, továbbá a közös tulajdonnal járó egyéb terheket, kiadásokat a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában közösen viselik, akkor is, ha nem közösen használják a dolgot.
További cikkeink a témában
Örökség = felelősség. Cégek esetében is
2019. november 13. Egy gazdasági társaság tagjának halálakor az örökösöknek általában nem az az elsődleges, hogy a társaság továbbműködéséhez szükséges intézkedésekről gondoskodjanak. A tag halála azonban drasztikus változásokat idézhet elő egy gazdasági társaság életében is. A tag jogviszonyának megszűnése különösen akkor hat ki negatívan a társaság mindennapjaira, ha így a társaság tagjainak száma a törvényi minimum alá csökken. […]
A GDPR „saláta” – Feltét-variációk: I. Biometrikus adatok
2019. május 8. A biometrikus azonosítás nem mai találmány. Az ősi Babilonban üzletkötés során a felek agyagtáblákon használták ujjlenyomataikat. Az ősi Kínában agyagpecséteken találták ujjak nyomait, a szerződéseket ujjlenyomatukkal hitelesítették a felek. Kínai tárgyaláson a lopás bizonyítékául kéznyomatot használtak, és több, a 14. századi Perzsiából származó hivatalos kormányzati papíron is ujjnyomokat, lenyomatokat találtak. Egy perzsa hivatalnok, aki orvos isvolt, pedig kijelentette: nincs két megegyező ujjlenyomat. A GDPR fogalomhasználatában a biometrikus adat […]
Big brother, avagy bekamerázhatóak-e a munkahelyek? -2. rész
2019. január 27. Mi kell a kamerarendszer üzemeltetésének jogszerűségéhez? Jogalap megléte: a jogalap egy olyan körülmény, amely jogosultsággal ruházza fel az adatkezelőt az adatkezelési művelet elvégzésére. Ez gyakran (helytelenül) a munkavállaló munkaszerződésben foglalt hozzájárulása. Kamerarendszer üzemeltetésének esetében az adatkezelés jogszerűségéhez azonban korábban sem volt sem elegendő, sem megfelelő a munkavállalók hozzájárulása, hiszen a hozzájárulás önkéntessége erősen megkérdőjelezhető a […]
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Rugalmasság
Ügyfeleink teljes körű kiszolgálása érdekében akár cégénél kihelyezve is segítünk sürgős jogi problémáinak megoldásában. Munkatársaink telefonon és e-mailen is elérhetőek.
Gyorsaság
Irodánk a cégjogi és a szerződések elkészítésével kapcsolatos feladatokat 5 munkanapos határidővel vállalja. Egyéb munkatípusokkal kapcsolatban egyedi határidők megadásával igyekszünk a leghatékonyabb és leggyorsabb megoldást kínálni Önnek és cégének.
Hatékonyság
Ügyfeleink hatékony, lényegre törő, gyors és precíz kiszolgálása alapelveink egyike. Nem végzünk felesleges, időhúzó munkát, így Önnek sem kell a jó megoldásra napokat várnia!
Szakértelem
Jogász munkatársaink kiemelkedő szakértelemmel látják el a megjelölt szakterületeken cége ügyeit a magyar mellett angol nyelven is. Így a mi szaktudásunk az Ön vállalatának építőköve.