A mindennapi életben általánosnak tartjuk azt a felfogást, hogy az ingatlan tulajdonosa korlátlanul rendelkezhet a tulajdonával.
Azonban a tulajdonosi jogok sem korlátlanok, a joggyakorlás általános korlátját a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: „Ptk.”) 5:23. §-a adja meg, mely szerint a tulajdonos a használat során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. Emellett a szomszédjogi szabályok egyedi, konkrét kötelezettségeket, tilalmakat is megfogalmaznak. Erről rendelkezik, a Ptk. mellett, a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi CLXXIV. törvény, valamint ezen a területen kiemelkedő jelentősége van a bírósági gyakorlatnak, jogértelmezésnek is.
A történeti múlttal rendelkező szabad kilátás védelmének mind jogi, mind gazdasági szempontból jelentősége van, hiszen a kilátást, esetleg a különleges kilátást nyújtó ingatlanok esetében ezek az ingatlan forgalmi értékében is jelentős hányadot jelentenek.
Az ingatlanok országos és helyi építési szabályai adják meg, hogy az adott területen milyen tulajdonságokkal rendelkező, milyen stílusú, magasságú, alapterületű, stb. épület építhető. Az építésügyi hatóságok által előírt szabályok betartása azonban nem zárja ki a szomszédjogi, ezáltal a kilátásvédelmi szabályok megsértésének lehetőségét. Az építésügyi hatóság által engedélyezett építkezés kivitelezésével nem kizárt, hogy egy másik jogterület, vagyis a polgári jog szerint jogellenes cselekvést valósítunk meg, mely akár kártérítési kötelezettséget is eredményezhet. A később építtető adott esetben tehát, akkor is felelős lehet a szomszéd épület kilátásának elvonásáért, ha a kivitelezés az építésügyi hatósági szabályok betartása mellett történt.
Az ingatlan kilátás zavarásának mértéke lehet szükséges mértékű, úgy azt a szomszéd tűrni köteles, a polgári jog szerint jogos magatartásnak minősül. Ellenkező esetben a kilátásvédelmi szabályok megsértése, a szükségtelen zavarás miatt a károsult (a szomszéd) birtokvédelmi eljárás (Ptk. 5:21.§; 5:5.§), vagy bírósági peres eljárást kezdeményezhet.
A károsult bírósági eljárás során kérheti a bíróságot, hogy a jogsértőt tiltsa el a magatartástól, mely akár jelentheti az épület átépítését is, kérheti továbbá, hogy kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedés megtételére, vagy akár kötelezze biztosíték adására.
Konkrét kár bekövetkezése esetén, vagyis a kilátás egyoldalú elvonásával megvalósított a szomszédjogi sérelem miatt kártérítési igény is keletkezethet a kilátásvesztéssel érintett ingatlan tulajdonosa oldalán, melyet a szerződésen kívüli, deliktuális felelősségi szabályok szerint, polgári perben érvényesíthet (Ptk. 6. könyv 4. rész). A bíróság a vonatkozó jogvitákban szinte minden esetben a szomszédok szembenálló érdekeit méri össze, mert csak így tudja megállapítani a zavarás szükségességét, illetve szükségességének mértékét. Ezzel a módszerrel állapítható meg a zavarás azon pontos mértéke is, melyet a szomszéd még tűrni köteles.
Az eljáró bíróságok minden esetben egyedileg mérlegelve, a fenti szempontok vizsgálata révén határozzák meg, hogy egy ingatlanból nyíló kilátás elvonása a szomszéd részéről szükségtelen zavarás-e, vagyis megalapozott-e a kártérítési felelősség.
Érdemes tudni, hogy a jogszabályok szomszédjogokra vonatkozó rendelkezéseitől a felek megállapodással eltérhetnek, vagyis – természetesen az egyéb jogszabályi előírások betartása mellett – szabadon megállapodhatnak szomszédjogi kérdésekben.
További cikkeink a témában
Pecsét nélkül nem érvényes?
2016. január 19. Céget bélyegző nélkül ma már nemigen lehetne elképzelni, és hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy csak a pecsétes iratok hitelesek. Nem árulunk el nagy titkot, ha azt állítjuk, hogy az emberek többsége meg van győződve arról, hogy a bélyegző használata minden vállalkozás számára kötelező. 1. Pecsét használata cégek esetén Ügyvédként számtalan alkalommal találjuk szembe magunkat azzal […]
Személyes adatok védelme VS Sajtószabadság
2020. február 10. Az elmúlt néhány napban mondhatni nemzetközi sajtónyilvánosságot kapott a Fővárosi Törvényszék ideiglenes intézkedésről hozott végzése a Forbes Magyarország és a Hell Energy közötti személyes adatok megsértése miatt indult perben. A Forbes magazinban időről időre megjelentetik az 50 leggazdagabb magyar listáját, amely listára idén januárban a Hell Energy tulajdonosai is felkerültek. Mi várható és mit is […]
Enyém, tied, miénk? 4+1 kérdés, ami felmerülhet a közös tulajdon kapcsán
2016. szeptember 22. Közös tulajdonról akkor beszélünk, ha egy dolog fölött több személynek van tulajdonjoga meghatározott hányadok szerint. A közös tulajdonjog esetén minden tulajdonostárs az egész dolog tulajdonosa, de csak meghatározott rész, az úgynevezett tulajdoni hányad erejéig. A tulajdonosi jogok (úgymint birtoklás, használat, rendelkezés) valamennyi tulajdonostársat megilletik, azonban ezeket csak egymásra tekintettel gyakorolhatják a tulajdoni hányaduk alapján. De nézzük meg a tulajdonosi […]
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Rugalmasság
Ügyfeleink teljes körű kiszolgálása érdekében akár cégénél kihelyezve is segítünk sürgős jogi problémáinak megoldásában. Munkatársaink telefonon és e-mailen is elérhetőek.
Gyorsaság
Irodánk a cégjogi és a szerződések elkészítésével kapcsolatos feladatokat 5 munkanapos határidővel vállalja. Egyéb munkatípusokkal kapcsolatban egyedi határidők megadásával igyekszünk a leghatékonyabb és leggyorsabb megoldást kínálni Önnek és cégének.
Hatékonyság
Ügyfeleink hatékony, lényegre törő, gyors és precíz kiszolgálása alapelveink egyike. Nem végzünk felesleges, időhúzó munkát, így Önnek sem kell a jó megoldásra napokat várnia!
Szakértelem
Jogász munkatársaink kiemelkedő szakértelemmel látják el a megjelölt szakterületeken cége ügyeit a magyar mellett angol nyelven is. Így a mi szaktudásunk az Ön vállalatának építőköve.