A munkaviszony – eltérően a többi foglalkoztatási jogviszonytól – munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződés tartalmazza a munkaviszony feltételeit, a munkavállaló és a munkáltató feladatait, illetőleg jogait.

A munkaviszony egyes elemeit – pl. a munkaviszony célját – maga a jogszabály határozza meg. Így a munkaviszony célja, hogy a munkavállaló a munkáltató részére és érdekében a munkaszerződésében foglaltaknak megfelelően munkát végezzen, mindezt a munkáltató utasításait betartva; a munkáltató pedig a munkavállaló részére az elvégzett munka ellenértékeként munkabért fizessen. A munkaszerződés ezen célt szem előtt tartva rögzíti a munkavégzésre és a bérfizetésre vonatkozó további feltételeket.

De miket is kell tartalmaznia pontosan egy munkaszerződésnek?

A jogszabály kötelező tartalmi elemként a munkavállaló alapbérét és munkakörét határozza meg. Minden más elem meghatározható a munkaszerződésben, azonban a jogszabály tartalmaz iránymutatást arra az esetre vonatkozóan, ha a felek nem határoztak róla a munkaszerződésben. Ilyen például a munkaviszony időtartamára vonatkozó rendelkezés, mely szerint a felek, amennyiben megállapodnak abban, hogy a munkaszerződést határozatlan vagy határozott időre kötik, akkor ezt a munkaszerződésben kell rögzíteniük; amennyiben ilyen jellegű megállapodás nem születik a felek között, akkor a munkaviszony határozatlan időre jön létre. A munkaviszony – amennyiben a felek a munkaszerződésben máshogy nem állapodnak meg – általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre (napi 8 óra). Ugyanígy, a felek megállapodhatnak a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetének napjában, azonban ha nem teszik, a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap.

Látható tehát, hogy a munkavállaló és a munkáltató között a munkaszerződés akkor jön létre érvényesen, ha a munkavállaló alapbérében és munkakörében megállapodás születik a felek között. A munkaszerződés ezeken felül tartalmazhat olyan további – jogszabályba nem ütköző – feltételeket, amelyek irányadóak lesznek a munkaviszonyra, azonban ezek nélkül is létrejön érvényesen a munkaszerződés.

A munkaszerződést írásba kell foglalni, mely az érvényesség feltétele. Amennyiben azonban az írásba foglalás elmaradt, a munkaszerződés érvénytelenségére kizárólag a munkavállaló hivatkozhat, a munkavállaló is csak a munkába lépését követő harminc napon belül.