Kezdőlap Rólunk Bemutatkozunk Kiadányaink Partnereink Szakterületek Adatvédelem (GDPR) Innováció és technológia Ingatlan és beruházás Infokommunikáció Menedzsment és munkajog Gazdaság és vállalkozás Cikkek Adatvédelem (GDPR) Gazdaság és vállalkozás Infokommunikáció Ingatlan és beruházás Innováció és technológia Menedzsment és munkajog Megjelenések Kapcsolat
A gyermek után járó szabadság
jelen cikkünk 2018. december 31. napján íródott, 2019. szeptember 30. napján frissítettük

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) a munkavállalót a 116. §-banrögzített alapszabadságon felül meghatározott pótszabadság igénybevételére jogosítja a gyermekvállalással kapcsolatosan. Egyfelől, az apa a gyermek születésekor, a gyermek születésére tekintettel öt, ikergyermekek esetén hét munkanap pótszabadságra jogosult, melyet a kérésének megfelelően kell kiadni a születést követő második hónap végéig.Másfelől, ezen egyszeri jogosultságon felül a szülőket a gyermek születésétől a gyermek 16 éves koráig az alapszabadságon felül minden naptári évben a gyermekek számától függő mértékű pótszabadság illeti meg: egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után hét.

A gyermek után járó pótszabadságot korábban csak az egyik szülő vehette igénybe, vagy mindkét szülő, ebben az esetben egymás közt megosztva.  2012. január hó 01. napja óta azonban mindkét szülő igénybe veheti külön-külön.

A helyzet azonban bonyolódik akkor, ha a szülők elválnak, és nem maradnak egy háztartásban a válást követően. A jogalkalmazás a mai napig nem egységes abban a kérdésben, hogy az elvált szülőnek jár-e pótszabadság a gyermeke után akkor, ha a gyermeket nem ő neveli a saját háztartásában.

Egyes értelmezések szerint elvált szülőknek is jár pótszabadság a gyermekek után függetlenül attól, hogy a saját háztartásukban nevelik-e őket, figyelemmel arra, hogy az Mt.-ben ennél a rendelkezésnél semmiféle kitétel nem szerepel arra vonatkozóan, hogy csak azt a szülőt illeti meg a pótszabadság, aki részt vesz a gyermek nevelésében. Más értelmezések szerint az elvált szülőt annak fényében illeti meg a pótszabadság, hogy milyen mértékben járul hozzá a gyermek neveléséhez. Az általános tapasztalat viszont az, hogy a munkahelyek többsége automatikusan mindkét szülő számára biztosítja a pótszabadságot.

Tény, hogy az Mt. a 118. §-a nem zárja ki, hogy az elvált, különélő szülő a gyermeke után pótszabadságban részesüljön, azonban az Mt. értelmező rendelkezéseinek segítségével az értelmezés pontosítható az alábbiak szerint.

A 294. § (1) bekezdés c) pont értelmében a gyermek a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerint a saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek az a gyermek, aki a szülővel (örökbefogadó szülővel) életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki.

Ezek alapján az a szülő, aki a gyermekkel nem él együtt életvitelszerűen, tehát a gyermeket nem a saját háztartásában neveli, nem jogosult a gyermek után járó pótszabadságra. Az elvált szülő ezen értelmezés szerint kizárólag akkor lehet jogosult a pótszabadságra (megosztva a másik szülővel), amennyiben a szülők közösen gyakorolják a gyermek felett a szülői felügyeletet, és a gyermek azonos időt tölt mindkét szülőnél, ekkor ugyanis teljesül a fenti feltétel.

További cikkeink a témában

 

Panorámaszabadság, avagy te tudod, hogy hol, mit és mikor lehet fényképezni Európában a szerzői jog tükrében?

2015. augusztus 3. Mi is az a Panorámaszabadság?  A panorámaszabadság (angolul: freedom of panorama, FoP) egyes szerzői jogi rendszerekben meglévő szabályozás, amely megengedi a jogvédett művekről fényképek vagy más származtatott művek készítését és azok felhasználását az eredeti mű jogtulajdonosának engedélye nélkül is, ha az eredeti mű “a panoráma része” (a pontos szabályozás változó, de ilyen lehet például egy […]

Örökség = felelősség. Cégek esetében is

2019. november 13. Egy gazdasági társaság tagjának halálakor az örökösöknek általában nem az az elsődleges, hogy a társaság továbbműködéséhez szükséges intézkedésekről gondoskodjanak. A tag halála azonban drasztikus változásokat idézhet elő egy gazdasági társaság életében is. A tag jogviszonyának megszűnése különösen akkor hat ki negatívan a társaság mindennapjaira, ha így a társaság tagjainak száma a törvényi minimum alá csökken. […]

A HR és az adatvédelem

2018. július 27. Az adatkezelés önkéntessége, illetve célhoz kötöttsége ugyan korántsem újdonság a HR életében (sem), az új szabályozás azonban ezeken az elvi kereteken túlmutat. Átlátható és következetes gyakorlat kialakítását követeli meg; így az adatok megfelelő kezelésével, mint eszközzel kívánja az adatok maximális védelmét, mint célt biztosítani.  Mivel a HR már a munkavállalók kiválasztása során találkozik a jelöltek személyes adataival, a folyamat elejétől kezdve adatkezelőnek minősül. Éppen ezért kijelenthető, […]

Kérdése van? Keressen minket bizalommal!

Kapcsolatfelvétel

Rugalmasság

Ügyfeleink teljes körű kiszolgálása érdekében akár cégénél kihelyezve is segítünk sürgős jogi problémáinak megoldásában. Munkatársaink telefonon és e-mailen is elérhetőek.

Gyorsaság

Irodánk a cégjogi és a szerződések elkészítésével kapcsolatos feladatokat 5 munkanapos határidővel vállalja. Egyéb munkatípusokkal kapcsolatban egyedi határidők megadásával igyekszünk a leghatékonyabb és leggyorsabb megoldást kínálni Önnek és cégének.

Hatékonyság

Ügyfeleink hatékony, lényegre törő, gyors és precíz kiszolgálása alapelveink egyike. Nem végzünk felesleges, időhúzó munkát, így Önnek sem kell a jó megoldásra napokat várnia!

Szakértelem

Jogász munkatársaink kiemelkedő szakértelemmel látják el a megjelölt szakterületeken cége ügyeit a magyar mellett angol nyelven is. Így a mi szaktudásunk az Ön vállalatának építőköve.