A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) a munkavállalót a 116. §-banrögzített alapszabadságon felül meghatározott pótszabadság igénybevételére jogosítja a gyermekvállalással kapcsolatosan. Egyfelől, az apa a gyermek születésekor, a gyermek születésére tekintettel öt, ikergyermekek esetén hét munkanap pótszabadságra jogosult, melyet a kérésének megfelelően kell kiadni a születést követő második hónap végéig.Másfelől, ezen egyszeri jogosultságon felül a szülőket a gyermek születésétől a gyermek 16 éves koráig az alapszabadságon felül minden naptári évben a gyermekek számától függő mértékű pótszabadság illeti meg: egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után hét.
A gyermek után járó pótszabadságot korábban csak az egyik szülő vehette igénybe, vagy mindkét szülő, ebben az esetben egymás közt megosztva. 2012. január hó 01. napja óta azonban mindkét szülő igénybe veheti külön-külön.
A helyzet azonban bonyolódik akkor, ha a szülők elválnak, és nem maradnak egy háztartásban a válást követően. A jogalkalmazás a mai napig nem egységes abban a kérdésben, hogy az elvált szülőnek jár-e pótszabadság a gyermeke után akkor, ha a gyermeket nem ő neveli a saját háztartásában.
Egyes értelmezések szerint elvált szülőknek is jár pótszabadság a gyermekek után függetlenül attól, hogy a saját háztartásukban nevelik-e őket, figyelemmel arra, hogy az Mt.-ben ennél a rendelkezésnél semmiféle kitétel nem szerepel arra vonatkozóan, hogy csak azt a szülőt illeti meg a pótszabadság, aki részt vesz a gyermek nevelésében. Más értelmezések szerint az elvált szülőt annak fényében illeti meg a pótszabadság, hogy milyen mértékben járul hozzá a gyermek neveléséhez. Az általános tapasztalat viszont az, hogy a munkahelyek többsége automatikusan mindkét szülő számára biztosítja a pótszabadságot.
Tény, hogy az Mt. a 118. §-a nem zárja ki, hogy az elvált, különélő szülő a gyermeke után pótszabadságban részesüljön, azonban az Mt. értelmező rendelkezéseinek segítségével az értelmezés pontosítható az alábbiak szerint.
A 294. § (1) bekezdés c) pont értelmében a gyermek a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerint a saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek az a gyermek, aki a szülővel (örökbefogadó szülővel) életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki.
Ezek alapján az a szülő, aki a gyermekkel nem él együtt életvitelszerűen, tehát a gyermeket nem a saját háztartásában neveli, nem jogosult a gyermek után járó pótszabadságra. Az elvált szülő ezen értelmezés szerint kizárólag akkor lehet jogosult a pótszabadságra (megosztva a másik szülővel), amennyiben a szülők közösen gyakorolják a gyermek felett a szülői felügyeletet, és a gyermek azonos időt tölt mindkét szülőnél, ekkor ugyanis teljesül a fenti feltétel.

További cikkeink a témában
Mit jelent a haszonélvezet?
2016. június 24. Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult (haszonélvező) a más személy tulajdonában álló dolgot (pl. ingó, ingatlan dolgot) birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. Ha a haszonélvezeti jog egyidejűleg több haszonélvezőt illet meg, a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogára a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni. A haszonélvezeti jog személyhez tapadó jog, vagyis […]
A GDPR „saláta” – Feltét-variációk: I. Biometrikus adatok
2019. május 8. A biometrikus azonosítás nem mai találmány. Az ősi Babilonban üzletkötés során a felek agyagtáblákon használták ujjlenyomataikat. Az ősi Kínában agyagpecséteken találták ujjak nyomait, a szerződéseket ujjlenyomatukkal hitelesítették a felek. Kínai tárgyaláson a lopás bizonyítékául kéznyomatot használtak, és több, a 14. századi Perzsiából származó hivatalos kormányzati papíron is ujjnyomokat, lenyomatokat találtak. Egy perzsa hivatalnok, aki orvos isvolt, pedig kijelentette: nincs két megegyező ujjlenyomat. A GDPR fogalomhasználatában a biometrikus adat […]
A GDPR „saláta” – Feltét-variációk II.: Kamerák
2019. augusztus 12. Az EU 2016. április 6-án megállapodott adatvédelmi keretének nagyszabású reformjáról, elfogadva a húszéves 95/46/EK irányelv és a rendőrségi irányelv helyébe lépő általános adatvédelmi rendeletet (a továbbiakban: GDPR) tartalmazó adatvédelmi reformcsomagot, melynek rendelkezései 2018. május 25. óta közvetlenül alkalmazandóak. A hazai adatvédelmi jogszabályi környezet GDPR megfeleltetésének keretében egyrészt 2018. augusztus 25-i hatállyal megtörtént az információs önrendelkezési […]
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Rugalmasság
Ügyfeleink teljes körű kiszolgálása érdekében akár cégénél kihelyezve is segítünk sürgős jogi problémáinak megoldásában. Munkatársaink telefonon és e-mailen is elérhetőek.
Gyorsaság
Irodánk a cégjogi és a szerződések elkészítésével kapcsolatos feladatokat 5 munkanapos határidővel vállalja. Egyéb munkatípusokkal kapcsolatban egyedi határidők megadásával igyekszünk a leghatékonyabb és leggyorsabb megoldást kínálni Önnek és cégének.
Hatékonyság
Ügyfeleink hatékony, lényegre törő, gyors és precíz kiszolgálása alapelveink egyike. Nem végzünk felesleges, időhúzó munkát, így Önnek sem kell a jó megoldásra napokat várnia!
Szakértelem
Jogász munkatársaink kiemelkedő szakértelemmel látják el a megjelölt szakterületeken cége ügyeit a magyar mellett angol nyelven is. Így a mi szaktudásunk az Ön vállalatának építőköve.