Néhány hónapra az új évtizedtől, már senkinek sem újdonság, hogy a karácsonyi ajándékot, egy új ruhát, vagy elektronikai cikket a világ másik feléről, egy erre kialakított webshop felületről rendeli meg. A várva várt csomag a nemzetközi árufuvarozás keretében, több héten keresztül akár több ezer kilométert is utazhat, mire házhoz szállítják. A magánszemélyek megrendelései azonban, csupán töredékét adják annak a globális kereskedelemnek, ami például 2019 második negyedévében – mindössze 3 hónap alatt – 4718000 millió USA dollár értékben bonyolódott a világban a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) export és import mutatói alapján. Természetesen ezt a hatalmas pénz és árumozgást jogügyletek milliói hozzák létre és biztosítják, amelyek lehetővé teszik, hogy a világkereskedelem e hatalmas számokhoz képest megbízhatóan és kiszámíthatóan működjön.
Ennek a hajókkal, vonatokkal, repülőkkel, közúti járművekkel átszőtt összetett hálózatnak egyszerű és a szereplők által könnyen értelmezhető szabályrendszerre van szüksége a hatékony működéshez. Ebből a célból hozta létre a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) 1936-ban először a nemzetközi kereskedelemben alkalmazandó standardokat, vagy másnéven szokványokat, amely az INCOTERMS (International Commercial Terms) összefoglaló nevet kapta. Az Incoterms szokványok nem jogszabályok, a nemzetközi kereskedelemben azonban széles körben ismertek és elfogadottak, így az eladók és vevők egyaránt előszeretettel alkalmazzák olyan szerződéseknél, ahol nemzetközi szállításra van szükség. Az Incoterms különböző klauzulákkal rendelkezik a költségek és a kárveszély eladó és vevő közötti megosztásának lehetőségeiről. Ilyenkor egy klauzulaként a szerződés részévé válnak, amely egy három betűből álló mozaikszó révén meghatározza, hogy a szállítással összefüggő díjak megfizetéséért és a kockázatért ki, és a szállítás mely pillanatáig felelős.
Az ICC bejelentette, hogy jövő év január elsején hatályba lép az Incoterms 2020, amely a digitalizált világ által megkívánt hatékonyságot és gyorsaságot vegyíti az elmúlt több mint 80 év globális kereskedelmi tapasztalataival annak érdekében, hogy egy kiegyensúlyozott és ellenőrizhető nemzetközi szállítmányozási hálózatot tegyen lehetővé és a szállítással kapcsolatos jogviták feloldása e szabályokkal egyszerűbbé válhasson. Az Incoterms 2020 a korábbi 2010-es paritásokhoz képest tartalmaz néhány jelentősebb változást:
- ’DAT’ (Delivered at Terminal) paritásnak a neve változik ’DPU’-ra (Delivered at Place Unloaded), ezáltal az ICC szerint hatékonyabban elkerülhetőek lesznek a szállítás helyére vonatkozó jogviták,
- A ’CIP’ (Carriage and Insurance Paid to) és ’CIF’ (Carriage Insurance and Freigth) paritásoknál található biztosítási elemmel kapcsolatos elvárások mutatnak változást,
- szigorodnak a biztonsági követelmények a szállítókonténerek átvilágításával összefüggésben,
- szintén lényeges változást jelent, hogy a 2010-es Incotermshez képest, amely harmadik személyt feltételezett az eladó és a vevő közötti szállítás biztosítására, az Incoterms 2020 már szabályozza azt az esetet is, ha az eladó vagy a vevő egyben szállítást is végez az adott jogviszony keretében
Az idén karácsonyra megrendelt ajándékok még jó eséllyel az Incoterms 2010 szabályai szerint utazzák körbe a fél világot mielőtt betehetjük őket a fa alá, de az új évben sem merülnek feledésbe, mivel szerződésbe foglalhatók lesznek továbbra is az Incoterms 2020-as új standardjai helyett.
További cikkeink a témában
Big brother, avagy bekamerázhatóak-e a munkahelyek? -2. rész
2019. január 27. Mi kell a kamerarendszer üzemeltetésének jogszerűségéhez? Jogalap megléte: a jogalap egy olyan körülmény, amely jogosultsággal ruházza fel az adatkezelőt az adatkezelési művelet elvégzésére. Ez gyakran (helytelenül) a munkavállaló munkaszerződésben foglalt hozzájárulása. Kamerarendszer üzemeltetésének esetében az adatkezelés jogszerűségéhez azonban korábban sem volt sem elegendő, sem megfelelő a munkavállalók hozzájárulása, hiszen a hozzájárulás önkéntessége erősen megkérdőjelezhető a […]
A HR és az adatvédelem
2018. július 27. Az adatkezelés önkéntessége, illetve célhoz kötöttsége ugyan korántsem újdonság a HR életében (sem), az új szabályozás azonban ezeken az elvi kereteken túlmutat. Átlátható és következetes gyakorlat kialakítását követeli meg; így az adatok megfelelő kezelésével, mint eszközzel kívánja az adatok maximális védelmét, mint célt biztosítani. Mivel a HR már a munkavállalók kiválasztása során találkozik a jelöltek személyes adataival, a folyamat elejétől kezdve adatkezelőnek minősül. Éppen ezért kijelenthető, […]
Szoftver szerzői jogi védelme II. rész
2016. július 20. Cikkünk első részében részletesen foglalkoztunk a szoftverrel, mint funkcionális és viszonylag új szerzői jog által védett műfajtával, illetve annak védelméről és a készítőt megillető jogokról is szó esett. Ebben a részben pedig a felhasználással kapcsolatos szabályozást, a felhasználási szerződést és a licencia szerződést, valamint a szerzői jogi védelem e szegmensével való visszaéléseket, illetve következményeit vesszük górcső alá. 1. Mi is az a szoftverfelhasználás és hogyan valósul meg a gyakorlatban? […]
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Rugalmasság
Ügyfeleink teljes körű kiszolgálása érdekében akár cégénél kihelyezve is segítünk sürgős jogi problémáinak megoldásában. Munkatársaink telefonon és e-mailen is elérhetőek.
Gyorsaság
Irodánk a cégjogi és a szerződések elkészítésével kapcsolatos feladatokat 5 munkanapos határidővel vállalja. Egyéb munkatípusokkal kapcsolatban egyedi határidők megadásával igyekszünk a leghatékonyabb és leggyorsabb megoldást kínálni Önnek és cégének.
Hatékonyság
Ügyfeleink hatékony, lényegre törő, gyors és precíz kiszolgálása alapelveink egyike. Nem végzünk felesleges, időhúzó munkát, így Önnek sem kell a jó megoldásra napokat várnia!
Szakértelem
Jogász munkatársaink kiemelkedő szakértelemmel látják el a megjelölt szakterületeken cége ügyeit a magyar mellett angol nyelven is. Így a mi szaktudásunk az Ön vállalatának építőköve.