Néhány hónapra az új évtizedtől, már senkinek sem újdonság, hogy a karácsonyi ajándékot, egy új ruhát, vagy elektronikai cikket a világ másik feléről, egy erre kialakított webshop felületről rendeli meg. A várva várt csomag a nemzetközi árufuvarozás keretében, több héten keresztül akár több ezer kilométert is utazhat, mire házhoz szállítják. A magánszemélyek megrendelései azonban, csupán töredékét adják annak a globális kereskedelemnek, ami például 2019 második negyedévében – mindössze 3 hónap alatt – 4718000 millió USA dollár értékben bonyolódott a világban a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) export és import mutatói alapján. Természetesen ezt a hatalmas pénz és árumozgást jogügyletek milliói hozzák létre és biztosítják, amelyek lehetővé teszik, hogy a világkereskedelem e hatalmas számokhoz képest megbízhatóan és kiszámíthatóan működjön.
Ennek a hajókkal, vonatokkal, repülőkkel, közúti járművekkel átszőtt összetett hálózatnak egyszerű és a szereplők által könnyen értelmezhető szabályrendszerre van szüksége a hatékony működéshez. Ebből a célból hozta létre a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) 1936-ban először a nemzetközi kereskedelemben alkalmazandó standardokat, vagy másnéven szokványokat, amely az INCOTERMS (International Commercial Terms) összefoglaló nevet kapta. Az Incoterms szokványok nem jogszabályok, a nemzetközi kereskedelemben azonban széles körben ismertek és elfogadottak, így az eladók és vevők egyaránt előszeretettel alkalmazzák olyan szerződéseknél, ahol nemzetközi szállításra van szükség. Az Incoterms különböző klauzulákkal rendelkezik a költségek és a kárveszély eladó és vevő közötti megosztásának lehetőségeiről. Ilyenkor egy klauzulaként a szerződés részévé válnak, amely egy három betűből álló mozaikszó révén meghatározza, hogy a szállítással összefüggő díjak megfizetéséért és a kockázatért ki, és a szállítás mely pillanatáig felelős.
Az ICC bejelentette, hogy jövő év január elsején hatályba lép az Incoterms 2020, amely a digitalizált világ által megkívánt hatékonyságot és gyorsaságot vegyíti az elmúlt több mint 80 év globális kereskedelmi tapasztalataival annak érdekében, hogy egy kiegyensúlyozott és ellenőrizhető nemzetközi szállítmányozási hálózatot tegyen lehetővé és a szállítással kapcsolatos jogviták feloldása e szabályokkal egyszerűbbé válhasson. Az Incoterms 2020 a korábbi 2010-es paritásokhoz képest tartalmaz néhány jelentősebb változást:
- ’DAT’ (Delivered at Terminal) paritásnak a neve változik ’DPU’-ra (Delivered at Place Unloaded), ezáltal az ICC szerint hatékonyabban elkerülhetőek lesznek a szállítás helyére vonatkozó jogviták,
- A ’CIP’ (Carriage and Insurance Paid to) és ’CIF’ (Carriage Insurance and Freigth) paritásoknál található biztosítási elemmel kapcsolatos elvárások mutatnak változást,
- szigorodnak a biztonsági követelmények a szállítókonténerek átvilágításával összefüggésben,
- szintén lényeges változást jelent, hogy a 2010-es Incotermshez képest, amely harmadik személyt feltételezett az eladó és a vevő közötti szállítás biztosítására, az Incoterms 2020 már szabályozza azt az esetet is, ha az eladó vagy a vevő egyben szállítást is végez az adott jogviszony keretében
Az idén karácsonyra megrendelt ajándékok még jó eséllyel az Incoterms 2010 szabályai szerint utazzák körbe a fél világot mielőtt betehetjük őket a fa alá, de az új évben sem merülnek feledésbe, mivel szerződésbe foglalhatók lesznek továbbra is az Incoterms 2020-as új standardjai helyett.
További cikkeink a témában
A GDPR „saláta” – Feltét-variációk: I. Biometrikus adatok
2019. május 8. A biometrikus azonosítás nem mai találmány. Az ősi Babilonban üzletkötés során a felek agyagtáblákon használták ujjlenyomataikat. Az ősi Kínában agyagpecséteken találták ujjak nyomait, a szerződéseket ujjlenyomatukkal hitelesítették a felek. Kínai tárgyaláson a lopás bizonyítékául kéznyomatot használtak, és több, a 14. századi Perzsiából származó hivatalos kormányzati papíron is ujjnyomokat, lenyomatokat találtak. Egy perzsa hivatalnok, aki orvos isvolt, pedig kijelentette: nincs két megegyező ujjlenyomat. A GDPR fogalomhasználatában a biometrikus adat […]
Szoftver szerzői jogi védelme II. rész
2016. július 20. Cikkünk első részében részletesen foglalkoztunk a szoftverrel, mint funkcionális és viszonylag új szerzői jog által védett műfajtával, illetve annak védelméről és a készítőt megillető jogokról is szó esett. Ebben a részben pedig a felhasználással kapcsolatos szabályozást, a felhasználási szerződést és a licencia szerződést, valamint a szerzői jogi védelem e szegmensével való visszaéléseket, illetve következményeit vesszük górcső alá. 1. Mi is az a szoftverfelhasználás és hogyan valósul meg a gyakorlatban? […]
Háttérzene a plázában – avagy elveszve a közös jogkezelés útvesztőjében
2016. május 31. A mindennapi életünk során teljesen természetesnek hat, ha betérve egy bevásároló központba vagy étterembe az éppen aktuális nyári slágerek szólnak, vagy az ünnepek közeledtével az ünnepi hangulat fokozására például hatásvadász módon karácsonyi dalokkal bombázzák a vásároló kedvünk. De vajon mi a jogi háttere annak, hogy bemegyünk egy bevásárló központba vagy étterembe és a háttérben zenét […]
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Rugalmasság
Ügyfeleink teljes körű kiszolgálása érdekében akár cégénél kihelyezve is segítünk sürgős jogi problémáinak megoldásában. Munkatársaink telefonon és e-mailen is elérhetőek.
Gyorsaság
Irodánk a cégjogi és a szerződések elkészítésével kapcsolatos feladatokat 5 munkanapos határidővel vállalja. Egyéb munkatípusokkal kapcsolatban egyedi határidők megadásával igyekszünk a leghatékonyabb és leggyorsabb megoldást kínálni Önnek és cégének.
Hatékonyság
Ügyfeleink hatékony, lényegre törő, gyors és precíz kiszolgálása alapelveink egyike. Nem végzünk felesleges, időhúzó munkát, így Önnek sem kell a jó megoldásra napokat várnia!
Szakértelem
Jogász munkatársaink kiemelkedő szakértelemmel látják el a megjelölt szakterületeken cége ügyeit a magyar mellett angol nyelven is. Így a mi szaktudásunk az Ön vállalatának építőköve.