Kezdőlap Rólunk Bemutatkozunk Kiadányaink Partnereink Szakterületek Adatvédelem (GDPR) Innováció és technológia Ingatlan és beruházás Infokommunikáció Menedzsment és munkajog Gazdaság és vállalkozás Cikkek Adatvédelem (GDPR) Gazdaság és vállalkozás Infokommunikáció Ingatlan és beruházás Innováció és technológia Menedzsment és munkajog Megjelenések Kapcsolat

Mit lát a „Nagy Testvér”? – munkahelyi rejtett kamerás megfigyelés a jog tükrében

1949-et írtunk, amikor George Orwell tollából megszületett minden idők egyik legjelentősebb utópisztikus regénye, az 1984. Az akkor disztópiának szánt regény egyes részei az elmúlt több mint hatvan évben azonban realizálódtak.

A Nagy Testvér szemmel tart. Teszi ezt annak ellenére, hogy számos jogi és erkölcsi norma tiltja a titkos megfigyelést. Az utóbbi pár évben, a technika folyamatos és nagy ütemű fejlődésének köszönhetően a titkos megfigyelés már nem csupán a titkos adatszerzés egyszerű állampolgártól távol álló, büntetőjogi kategóriája, hanem valós fenyegetés.A titkos megfigyelésnek számos eszköze lehet, a már hagyományosnak tekinthető rejtett kamerán és lehallgató rendszeren túl a számítógépeken alkalmazott kém­programok is egyre elterjedtebbek.A munkahelyi ellenőrzés keretében, kamera kihelyezésével megvalósuló adatkezelés meg­ítélése körében alapvetően három jogszabály rendelkezéseit szükséges figyelembe venni: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotörvény), valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezéseit.Mitől rejtett, ami nem látható?Az Mt. 11. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít a munkáltatónak, hogy a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizze, amely ellenőrzés azonban nem járhat az emberi méltóság megsértésével. Ugyanitt egyértelműen rögzítve van az is, hogy a munkavállalót előzetesen tájékoztatni szükséges a technikai eszközökről, amelyekkel a munkáltató az ellenőrzést megvalósítja.

Az elektronikus megfigyelőrendszer munkahelyen való alkalmazásával kapcsolatban a Nemzeti Adatvédelmi és Információ­sza­bad­ság (a továbbiakban: Hatóság) 2013 januárjában ajánlást adott ki, amely előírja, hogy a munkavállalókat írásos módon kell tájékoztatni a kamera használatának részleteiről. Fontos kiemelni, hogy az ajánlás szerint a munkavállalókat tájékoztatni szükséges az egyes kamerák helyzetéről és, a megfigyelés tárgyáról is.

Ezek tükrében tehát kijelenthetjük, hogy a Ha­tóság álláspontja szerint az érintett csak akkor járult hozzá az adatkezeléshez, ha az annak előfeltételeként meghatározott tájékoztatás kiterjed a kamerák helyzetének rögzítésére is. Így tehát rejtett kamera elhelyezésére a munkáltatónak jogszerűen nincs lehetősége, hiszen logikailag kizárt, hogy a munkavállaló megadhatta volna hozzájárulását előzetesen valamihez, amiről nem is tudott.A Hatóság álláspontja mellett érdekes megemlíteni az ehhez kapcsolódó bírósági joggyakorlatot, amely sok esetben ellentmond a Hatósági gyakorlatnak. Kiváló példa erre az az eset, amelynél az áruházban dolgozó operátor indított eljárást amiatt, mert munkahelyén rejtett kamerával figyelték meg. Az áruházban a kamerák elhelyezéséről tájékoztatók kerültek kihelyezésre, ám a konkrét operátori szoba vonatkozásában erre nem került sor. A bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy mivel az operátor tájékoztatást kapott arról, hogy a munkahely egészén kamerák vannak elhelyezve, megadta a hozzájárulását személyes adatai kezeléséhez. A bíróság nem tekintette relevánsnak azt a tényt, hogy az adott helyiségre vonatkozó megfigyelésről a munkavállalónak nem volt tudomása.1

Egy másik esetben a munkáltató rejtett kamerás felvételre alapozva szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát, a munkavállaló pedig személyiségi joga megsértése miatt bírósághoz fordult. A munkahelyi megfigyelésről ebben az esetben is tájékoztatták a munkavállalókat, akik így tisztában voltak azzal, hogy munkahelyi tevékenységükről felvétel készül vagy készülhet. Az elsőfokú bíróság kimondta, hogy nem volt jelentősége annak, hogy a kamera szabad szemmel jól látható helyen volt-e elhelyezve, és a Ptk. szabályaira hivatkozva megállapította, nem történt jogsértés a munkáltató részéről.2

Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy a rejtett kamera használata jogellenes, hiszen ahhoz, hogy az érintett hozzájárulhasson a személyes adatai kezeléséhez, előzetesen és részletesen tájékoztatni kell. A bíróság arra is rámutatott több esetben, hogy a „rejtett kamera” kifejezés nem azt jelenti, hogy az érintett nem látja a kamerát, hanem hogy nem járult hozzá a róla szóló felvételek készítéséhez.A rejtett kamera által készített felvételek felhasználásaA rejtett kamera alkalmazása tehát jogellenes. Mi a helyzet azonban akkor, ha ennek ellenére születik felvétel, amelyet a felvételt készítő fél bírósági eljárás keretében fel is kíván használni?

A büntető bíróságok joggyakorlata meglehetősen konzekvens ezen a téren: ahogy azt a 296/2000. számú büntető jogegységi határozat is kimondta, a rejtett kamerás felvétel felhasználható az eljárás során, amennyiben a tényállás tisztázásához arra szükség van. Annak eldöntése, hogy ezzel kapcsolatban történt-e személyiségi jogi jogsértés, már a polgári bíróság hatáskörébe tartozik.

A kém­programok működési elve, hogy mindent naplóznak, amit a munkavállaló a számítógépén tevékenykedik, akár minden egyes leütést is.

Érdekesebb a helyzet a polgári perekben. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) a szabad bizonyítás elvét fekteti le, nem részletezi, hogy a bizonyíték megszerzésének jogszerűnek kell-e lennie. A kialakult bírói gyakorlat azt mutatja, hogy a bizonyíték felhasználhatósága esetről esetre vizsgálandó. Ütköztetni kell ugyanis az érintett fél személyiségi jogi sérelmét a másik fél bizonyítási kényszerével. Amennyiben az adott ügy másként nem eldönthető, nem áll rendelkezésre egyéb olyan bizonyíték, amelyre alapozva döntést lehet hozni, a felvétel felhasználhatóvá válik.

Az azonban, hogy az adott felvétel felhasznál­ható bizonyítékként, még nem teszi jog­sze­rűvé a felvétel elkészítését, azaz annak ellenére, hogy esetlegesen az adott ügyben – a felvétel felhasználása miatt – pervesztett lesz az, aki a felvételen látható, személyiségi jogai megsértése miatt még indíthat pert a bíróságon.

A bíróságok a fent említett esetekben a Ptk. „képmással és hangfelvétellel való visszaélésre”, személyiségi jogok megsértésére hivatkozva előterjesztett esetekben döntött, így alapvetően az Mt. és a Ptk. vonatkozó paszszusait vette figyelembe.

A „régi” Ptk. 80. §-a alapján a személyiségi jogok megsértését jelenti a képmással és hangfelvétellel való visszaélés. A bírósági joggyakorlat szerint nem történik visszaélés, amennyiben a felhasználásra közérdekből vagy jogos magánérdek érvényesítése okán kerül sor.

Az új Ptk. a 2:48. § (1) be­kez­dé­sében azt mondja ki, hogy a képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szük­séges. Ez az új szabályozás lé­nye­gé­ben megfelel a kialakult bírói gyakorlatnak, az azonban kérdéses, hogy a korábban törvényi szinten nem szabályozott, ám a bírósági gyakorlat alapján elfogadott felhasználási módokat – tehát közérdekből, jogos ma­gánérdekből történő felhasználás – továbbra is jogszerűnek fogadja-e el a bíróság.Kém a gépen

A rejtett megfigyelésekkel kapcsolatban mindenképp szót kell ejteni az egyre elterjedtebb kémprogramokról, amelyek egy része akár ingyenesen is elérhetők bárki számára. A kém­programok működési elve, hogy mindent naplóznak, amit a munkavállaló a számítógépén tevékenykedik, akár minden egyes leütést is.

Az adatvédelmi biztos még 2005-ben foglalkozott a témakörrel. A kérdéses esetben rögzítette, hogy a kémprogram alkalmazása kapcsán érvényesített munkáltatói ellenőrzési jog nem áll arányban a munkavállaló személyiségi jogának korlátozásával, hiszen az ellenőrzés kevésbé korlátozó eszközökkel is elérhető. Éppen ezért kimondta, hogy a kémprogram alkalmazása jogellenes.3

Hasonló a helyzet a folyamatosan működ­te­tett GPS-szel, vagy a cellainformációk továbbításával. A jogkorlátozás ugyanis ezekben az esetekben nem áll arányban a munkáltató érdekével.
Összefoglalva tehát a munkáltató azon gyakorlata, hogy rejtett eszközökkel figyeli meg a munkavállalók munkáját, magatartását, mindenképpen jogellenes. Ennek ellenére bizonyos méltányolható érdekek mentén lehetőség van a jogellenesen szerzett információk felhasználására, amely azonban nem zárja ki, hogy az érintett személyiségi jogai megsértésére alapítva pert indítson.1 Pfv.IV.20.087/2011/4.szám
2 Mfv.III.10.082/2013/5.szám
3 1012/K/2005-3. sz. adatvédelmi biztosi határozat

Megjegyzés: A cikkben található információk csupán tájékoztató jellegűek. Ezek az információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást, és nem szolgálnak bármely döntés alapjául az ügyvédjével, jogi tanácsadójával való előzetes konzultáció nélkül.Megjelent a Detektor Plusz Magazin 2015/2. számában a Typon International Kft. gondozásában, 2015-ben.

Kérdése van? Keressen minket bizalommal!

Kapcsolatfelvétel

Rugalmasság

Ügyfeleink teljes körű kiszolgálása érdekében akár cégénél kihelyezve is segítünk sürgős jogi problémáinak megoldásában. Munkatársaink telefonon és e-mailen is elérhetőek.

Gyorsaság

Irodánk a cégjogi és a szerződések elkészítésével kapcsolatos feladatokat 5 munkanapos határidővel vállalja. Egyéb munkatípusokkal kapcsolatban egyedi határidők megadásával igyekszünk a leghatékonyabb és leggyorsabb megoldást kínálni Önnek és cégének.

Hatékonyság

Ügyfeleink hatékony, lényegre törő, gyors és precíz kiszolgálása alapelveink egyike. Nem végzünk felesleges, időhúzó munkát, így Önnek sem kell a jó megoldásra napokat várnia!

Szakértelem

Jogász munkatársaink kiemelkedő szakértelemmel látják el a megjelölt szakterületeken cége ügyeit a magyar mellett angol nyelven is. Így a mi szaktudásunk az Ön vállalatának építőköve.