Hol a határ? Magánszféra kontra munkahely a digitális korban
A 21. század számos kihívás elé állítja a munkavállalót. Kezeljük a számítógépet, mellette pötyögünk a tableten, miközben konferenciahívást intézünk a mobilunkon.
Mindezt tovább bonyolítja elektronikai eszközeink száma: egy laptop otthonra, egy munkahelyi tablet és asztali számítógép, egy otthoni és egy céges telefon.
Mindemellett a munkavégzés is egyre mobilabbá válik: a munkavállaló képes és hajlandó munkát végezni a tömegközlekedési eszközön eltöltött időben, utazás során, amely miatt szintén érdemes a „hordható” kütyüket előnyben részesíteni.De vajon képesek vagyunk-e ennyi eszközt egyszerre kezelni? Mi lehet a megoldás erre az újszerű problémára? Egy újabb angol eredetű mozaikszó: a BYOD, avagy bring your own device. A saját eszközök munkahelyi használata tőlünk nyugatabbra már széles körben elterjedt, annak számos előnyével és hátrányával együtt. A kutatások szerint a munkavállalók szívesen használják saját eszközeiket munkahelyükön is, ami a munkáltató számára is könnyebbséget jelent, hiszen a drága informatikai eszközök megvásárlását mellőzheti, ám számos informatikai és jogi problémát vet fel a saját gép munkahelyi alkalmazása.A BYOD legnagyobb hátránya az adatlopás kockázata. Az otthoni eszközökre a munkavállaló előszeretettel telepít ugyanis olyan alkalmazásokat, programokat, amelyek áthatolnak a vírusirtó védelmi vonalán és esetenként adatokat halásznak a munkavállaló számítógépéről, mobiltelefonjáról. Ez a munkáltató számára nagy kockázatot jelent, hiszen nem csupán személyes adatok, hanem céges üzleti titkok is napvilágra kerülhetnek.Ahogy mondani szokták: jobb félni, mint megijedni. Az informatikai kockázatokra fel lehet és fel kell készülni, ennek az egyik alapköve nem más, mint a munkavállalók részletes kioktatása a saját eszközök munkahelyi alkalmazása kapcsán. A kioktatás mellett érdemes – sőt, szükséges – informatikai segítséget nyújtani, részletesen elmagyarázni, milyen biztonsági és jogi feltételei vannak a saját eszköz használatának. A biztonság, az incidensek megakadályozása a legfontosabb szempont. Ez biztosítható távoli eléréssel, lekódolással, saját felhő használatával – az informatika fejlődési ütemével együtt a lehetőség száma is egyre nő.
Bár ezek a kütyük méretüket tekintve egyre kisebbek és könnyebbek, egyidejű kezelésük mégsem egyszerű.
A BYOD munkajogi szempontból elsősorban a munkáltató ellenőrzési jogosultsága körében lehet problémás.
A másik fontos tényező a biztonságos BYOD-hoz a megfelelő szabályozás. Sajnos, az informatika térnyerését, nagymértékű fejlődését a jog és a jogrendszer nem tudja a megfelelő tempóban leképezni. A jog reakció lényegesen lassabb, nehézkesebb: mire lehetőség lenne egy új informatikai probléma, esetleg megoldás jogrendszeren belüli rögzítésére, az informatika már régen meg is haladta az adott problémát. Így például jogrendszerünk egyáltalán nem szabályozza a BYOD-ot, az ennek alkalmazásával felmerülő problémákat tehát „házon belül” szükséges szabályoznunk. A szabályozás kapcsán valamennyire előnyben vannak a külföldi központtal rendelkező multinacionális nagyvállalatok, hiszen az Amerikai Egyesült Államokban, illetve Nagy-Britanniában hamarabb érzékelhető volt a BYOD térnyerése, a belső szabályzatok így már részletesen kidolgozottak, valós, távlati tapasztalatokon alapulnak.A hazai gyakorlatban még csak most kezd el terjedni a BYOD alkalmazása, éppen ezért csaknem minden cégnél bizonytalan és hiányos a belső szabályozás, amelynek ráadásul az informatikai kérdések mellett szükséges volna kitérnie az adatvédelmi és munkajogi kérdésekre is – ez még nem valósul meg tökéletesen.A BYOD munkajogi szempontból elsősorban a munkáltató ellenőrzési jogosultsága körében lehet problémás. A munka törvénykönyve alapján a munkáltatónak joga van ugyanis ellenőrizni a munkavállalóját, a törvény kimondja azonban azt is, hogy a munkavállaló kizárólag a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti, a munkavállaló magánélete pedig egyáltalán nem ellenőrizhető. De mi a teendő abban az esetben, amikor a magánélet keveredik a munkahelyi adatokkal? Teljesen egyértelmű, hogy a munkáltató nem jogosult korlátlanul ellenőrizni a munkavállaló saját eszközén tárolt adatokat. Az ellenőrzés kizárólag a munkahelyi adatokra, munkahelyi levelezésre terjedhet ki, ám az ellenőrzés részletszabályait, a munkavállaló jogait, azok érvényesítésének garanciáit lépésről lépésre szükséges szabályozni a belső szabályzatokban.Főszabályként jogellenes tehát, ha a munkáltató a munkavállaló laptopját úgymond „önhatalmúlag” magához veszi és ellenőrzi az adatokat, hiszen azok magánjellegű információkat is tartalmaznak, az ellenőrzési jog viszont kizárólag a munkahelyi adatokra terjed ki. A legegyszerűbb megoldás az, ha az ellenőrzést a munkavállaló jelenlétében folytatják le, részletesen kidolgozott eljárási szabályok mentén, ám ehhez előzetesen szükséges azt is részletesen kidolgozni és kihirdetni, hogy a munkavállalók a számítógép mely részén, milyen mappanéven kötelesek a munkahelyi adatokat tárolni. De még ez az eljárás sem akadályozza meg sajnálatos módon, hogy személyes mappába mentsen le a munkavállaló munkahelyi adatokat, amelyeket azonban a munkáltatónak nem áll jogában ellenőrizni. A védelem fokozására esetleg, ha az egyéb feltételek lehetővé teszik, kamerás megfigyelést lehet elrendelni a munkáltatónál – de vigyázat, erre a módszerre csak rendkívül szűk keretek között biztosít lehetőséget a jog!A munka törvénykönyve kitér arra is, hogy a munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkokat megőrizni, sőt, ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személyekkel olyan adatot, amely a munkaköre betöltése körében jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre nézve hátrányos következménnyel járna. A gyakorlatban a BYOD alkalmazása esetében a munkáltató adatai, titkai még nagyobb veszélyben lehetnek, ezért érdemes ezen szabályt a munkaszerződésbe, belső szabályzatba külön is rögzíteni, annak kifejtése mellett, hogy mely adatokat tartja a munkáltató üzleti titoknak. Azt is szükséges előírni, hogy a munkavállaló munkaviszonyának megszűnése esetén köteles a saját gépén, eszközén tárolt adatokat – a munkáltatónak való átadást követően – haladéktalanul törölni, sőt, ennek tudomásulvételét aláírásával igazolja a munkavállaló.Összegezve tehát elmondható, hogy a jelenleg hatályos jogszabályi környezetben nagy körültekintéssel és részletszabályok kidolgozása mellett alkalmazható – talán – biztonságosan a BYOD, bár megjegyzendő, hogy a kilátásba helyezett joghátrány érvényesítése semmit nem változtat az esetleg nyilvánosságra került üzleti titkok okozta károkon.Megjegyzés: A cikkben található információk csupán tájékoztató jellegűek. Ezek az információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást, és nem szolgálnak bármely döntés alapjául az ügyvédjével, jogi tanácsadójával való előzetes konzultáció nélkül.
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Rugalmasság
Ügyfeleink teljes körű kiszolgálása érdekében akár cégénél kihelyezve is segítünk sürgős jogi problémáinak megoldásában. Munkatársaink telefonon és e-mailen is elérhetőek.
Gyorsaság
Irodánk a cégjogi és a szerződések elkészítésével kapcsolatos feladatokat 5 munkanapos határidővel vállalja. Egyéb munkatípusokkal kapcsolatban egyedi határidők megadásával igyekszünk a leghatékonyabb és leggyorsabb megoldást kínálni Önnek és cégének.
Hatékonyság
Ügyfeleink hatékony, lényegre törő, gyors és precíz kiszolgálása alapelveink egyike. Nem végzünk felesleges, időhúzó munkát, így Önnek sem kell a jó megoldásra napokat várnia!
Szakértelem
Jogász munkatársaink kiemelkedő szakértelemmel látják el a megjelölt szakterületeken cége ügyeit a magyar mellett angol nyelven is. Így a mi szaktudásunk az Ön vállalatának építőköve.