Mégsem lett könnyebb a női vezetők helyzete

Bár a vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályok módosításával a jogalkotó célja egyértelműen az lehetett, hogy az ilyen pozícióban dolgozó, gyermeket vállaló nők helyzetét könnyítse, ez – a törvényt betű szerint értve – nem kifejezetten valósult meg.

Valószínűleg kevesen tudják, de a “vezető állású munkavállaló” és a “vezető tisztségviselő” fogalma teljesen mást jelent a törvények szerint. A “vezető tisztségviselő” társaságtípusonként más tisztséget takar, azonban minden esetben a cég képviseletét ellátó személy(ek)ről van szó (ügyvezető, igazgatósági tag, vezérigazgató, beltag, stb), akik nem is feltétlenül munkavállalói a cégnek. Ugyanakkor vannak olyan egyértelműen vezető állású munkavállalók, akik nem minősülnek a Ptk. szerinti vezető tisztségviselőnek, ilyen például a cégvezető. A törvény erejénél fogva azonban automatikusan “vezető állású” a munkáltató vezetője és annak helyettese minden egyéb feltételtől függetlenül.

Ugyancsak kevéssé ismert tény, hogy a vezető munkaszerződése a Munka törvénykönyve munkaszerződésre vonatkozó szabályaitól már 2012. július 1-je óta mindenben eltérhet (az Mt. 209. § (1) bek. alapján), vagyis elvben még attól is, amit maga az Mt. rögzít a 208-211. §§-okban, hiszen az Mt. 213. §-a (eltérő megállapodás lehetősége) ezt nem tiltja.Ehhez képest elég zavarba ejtő, hogy 2014. március 15-től az Mt. új, korlátozó bekezdésekkel (209. § (2) bek. a)-e) pontok) bővült. Ezek alapján a vezetőt mentesíteni kell a munkavégzés alól emberi reprodukciós eljárás, kötelező orvosi vizsgálat és szoptatás tartamára (de például a keresőképtelenség tartamára továbbra sem); nem szüntethető meg a munkaviszonya várandóság és szülési szabadság tartama alatt; nem fogható éjszakai munkára várandóság alatt és gyermeke hároméves koráig a női vezető (gyermekét egyedül nevelő vezető esetén a gyermek három éves koráig a férfi vezető sem); a női vezető jogosult továbbá a minden női munkavállalót megillető 24 hetes szülési szabadságra is.

Ugyanakkor az Mt. eltérést engedő 213. §-a okán a törvény betűjét követve voltaképpen teljesen mindegy, hogy egyébként az Mt. mire használja a “vezető munkaszerződése nem térhet el” kitételt, hiszen a felek megállapodása bizony eltérhet mégis minden, vezetőre vonatkozó “kötelező” előírástól.

Megjelent: Világgazdaság – 2014. április 22. 2. oldal
Szerző: Dr. Holló Dóra ügyvéd