Védelem az IP-címek mögött

Az internetszolgáltató az interneten fájlcsere útján elkövetett szerzői jogsértés jogkövetkezményeként nem kötelezhető a jogsértő személy személyes adatainak kiadására az érintett hozzájárulása hiányában.

A fenti szerzői jogsértés egyik gyakori esete, hogy az internetfelhasználó engedély nélkül a forgalmazó szerzői jogi védelem alatt álló filmjeit az interneten fájlcserélők útján tölti le, és lehetővé teszi mások számára az általa letöltött filmek letöltését. Ebben az esetben a magyar jogi szabályozás nem teszi lehetővé a forgalmazók számára, hogy az internetszolgáltatóktól az IP-címek alapján a jogsértő természetes személyek nevének és címének kiadását követelje.

Az Európai Bíróság hasonló ügyekben hozott döntéseivel is összhangban a Kúria több határozatának indoklásában kifejtette, hogy a magánjellegű szerzői jogsértés esetén polgári eljárásban az internetszolgáltató nem kötelezhető az érintettek személyes adatainak kiadására. A továbbiakban sorra vesszük a jogsértést szenvedett forgalmazók által hivatkozott jogalapokat az adatszolgáltatásra.

I. Adatszolgáltatás, mint szerzői jogsértés utáni jogkövetkezmény

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) szerint jogainak megsértése esetén a jogosult a jogsértővel szemben követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértésben résztvevőkről. A szerző a fenti igényt azzal a személlyel szemben is támaszthatja, aki kereskedelmi mértékben nyújtott szolgáltatást a jogsértés elkövetéséhez. Ez alapján tehát nemcsak a jogsértő internetfelhasználótól, hanem az internetszolgáltatótól is követelhetőek a jogsértő személy adatai (neve, lakcíme).

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info.tv) szerint az érintett neve és lakcíme személyes adat, amely az csak az érintett hozzájárulásával vagy törvény felhatalmazása alapján kezelhető. Az Info.tv. értelmében adatkezelésnek minősül az ilyen adatok továbbítása, nyilvánosságra hozatala és összekapcsolása is.

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ekertv.) értelmében a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos és a szolgáltatás nyújtása céljától eltérő bármely célból, az igénybe vevő hozzájárulása alapján kezelt adatok nem kapcsolhatók össze az igénybe vevő azonosító adataival (pl. IP-cím), és az igénybe vevő hozzájárulása nélkül nem adhatók át harmadik személy számára. Az Ekertv. összhangban az Info.tv. rendelkezéseivel csak az igénybe vevő hozzájárulásával teszi lehetővé a szolgáltató által kezelt adatok harmadik személy részére történő átadását, vagy IP-címekkel való összekapcsolását.

A jogsértett felek úgy érveltek, hogy a fenti rendelkezések alól kivételt jelent az Szjt.-ben meghatározott adattovábbítási szankció. Az Szjt. szerint jogainak megsértése esetén a szerző (forgalmazó) az eset körülményeihez képest kérheti az ott felsorolt jogkövetkezményeket, így a jogsértő személyes adatainak szolgáltatását. A Kúria álláspontja szerint azonban ebben esetben éppen a jogsértés esetén általában alkalmazható szankciót, az adatszolgáltatási kötelezettséget korlátozzák az internetszolgáltató tevékenységére irányadó fenti rendelkezések a személyes adatok vonatkozásában.

II. Kérelemre történő adatátadás

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) alapján az elektronikus hírközlési szolgáltató (pl. internetszolgáltató) a bíróság kérelmére köteles átadni vagy hozzáférhetővé tenni az elektronikus hírközlési szolgáltatónál rendelkezésre álló adatokat. Erre hivatkozva a sértett felek kérték a bíróságtól, hogy kötelezze az internetszolgáltatót a jogsértők nevének és címének átadására.

A fenti érvelést a Kúria ugyancsak elutasította. Az Eht.-hoz fűzött miniszteri indokolás egyértelműen meghatározza, hogy nemzetbiztonsági, honvédelmi, illetve a közbiztonsággal, a bűnüldözéssel és a bírósági végrehajtással kapcsolatos érdekből, valamint az elektronikus hírközlő rendszerrel való visszaélések felderítése céljából kérhető a kezelt adatok átadása.

Az Szjt. szerinti adatszolgáltatásra kötelezés a jogsértés objektív jogkövetkezménye, amelyre vonatkozó polgári jogi igényt a sérelmet szenvedett fél a jogsértővel szemben támaszthat. A szellemi tulajdon valamennyi területén az adatszolgáltatásra kötelezés jogintézményének célja és rendeltetése a jogsértéssel érintett üzleti forgalmi adatok megismerhetősége. E jogszabályi rendelkezés – a sértett felek téves értelmezésével szemben – nem a bíróság törvényben meghatározott feladatának ellátását biztosítja.

III. Az ÁSZF elfogadása magával vonja az adatkezeléshez való hozzájárulást

A sértettek végül hivatkoztak az internetszolgáltatóval szerződéses jogviszonyban álló személyek általános szerződési feltételek alapján vélelmezett hozzájárulására. Eszerint az internetszolgáltatóval szerződést kötő fél részéről a szerződés részét képező általános szerződési feltételek elfogadásával egyben a személyes adatai kezeléséhez a hozzájárulása is megadottnak tekinthető. A sértettek által az általános szerződési feltételekből hivatkozott részek az Eht. és az Info.tv. egyes rendelkezéseinek ismertetését tartalmazzák.

Polgári jogi alapelv, hogy a nyilatkozatnak kifejezettnek kell lennie, azt kiterjesztően értelmezni nem lehet. Az adatkezeléshez való hozzájárulás a Ptk. szerinti nyilatkozati elvnek megfelelő fogalmi ismérveit az Info.tv. is egyértelműen meghatározza. Ezért önmagában az általános szerződési feltételek hivatkozott rendelkezéseinek tartalma alapján nem lehet azt megállapítani, hogy az internetszolgáltatóval szerződéses kapcsolatban álló személyek a szerződéses feltételek elfogadásával a személyes adataik nyilvánosságra hozatalához kifejezett hozzájárulásukat adták.

Töltse le pdf-ben!