A változások havát éljük – Minden, amit fontos tudni a 2018-as munkajogi változásokról

január 23, 2018

Tudtad, hogy 2018. január 01-je jelentős változásokat hozott a munkajog világában? Az alábbiakban röviden összeszedtük, hogy mire érdemes odafigyelned.

1. Munkavégzés az egészségi állapothoz igazodóan

2018. január 1-jétől az új szabályozás szerint a munkavállaló egészségi állapotára sem járhat hátrányos következményekkel a munkára való alkalmazása. Az egészségi állapotra történő utaláson kívül azzal egészült ki a rendelkezés, hogy a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának változására való tekintettel köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani.

Fontos lehet ez például azon kismamák esetében, akiknél az egészségi állapot nem teszi lehetővé, hogy korábbi munkakörükben foglalkoztassák. Ebben az esetben a munkáltató köteles másik munkakört felajánlani, amely megfelel a kérdéses munkavállaló egészségi állapotának. A munkaköri alkalmasságot vagy alkalmatlanságot természetesen a munkavállalónak orvosi igazolással kell alátámasztani.

Ha sem a munkafeltételek, sem a munkaidő nem módosítható, az illetőt a munkavégzés alól fel kell menteni. A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. A felmentés idejére alapbére illeti meg, kivéve, ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el.

2. A garantált bérminimum egyértelművé tétele

Január 1-jétől alapbérként a kormány a munkavállalók egyes csoportjaira nézve az általános szabályokhoz képest eltérő összegű kötelező legkisebb munkabért és garantált bérminimumot állapíthat meg. Ennek az összegnél és annak hatályánál figyelembe veszik majd a munkakör ellátásához szükséges követelményeket, a nemzeti munkaerőpiac jellemzőit, a nemzetgazdaság helyzetét, az egyes nemzetgazdasági ágazatok és az egyes földrajzi területek munkaerőpiaci sajátosságait.

3. Mit jelent a megváltozott munkaképességű munkavállaló?

Az eddigi szabályozás alapján egy munkavállalónak, ha legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodása volt, évenként öt munkanap pótszabadság járt. A jövőben ez az 5 munkanap pótszabadság az úgynevezett megváltozott munkaképességű munkavállalót is megilleti. És hogy ki tartozik ebbe a kategóriába?
– akinek az egészségi állapota 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
– aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik,
– akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű,
– aki rokkantsági ellátásban részesül.

4. Megjelenik a szakszervezeti tisztségviselő

2018. január 1-jétől kibővül a munkavállalói képviselők köre a (védett) szakszervezeti tisztségviselővel. Ez fontos lehet például abban az esetben, ha a jogellenes munkaviszony megszüntetés miatt indítottak munkaügyi pert, ez esetben ugyanis visszahelyezés kérhető, amennyiben a munkaviszony megszüntetésekor a munkavállaló munkavállalói képviselő volt.