A munkáltatói jogkör átruházása

június 30, 2017

Minden cég működése során előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor az ügyvezető hosszabb időre elutazik, legyen szó akár egy külföldi üzleti útról, vagy egy többhetes szabadságról.

Ilyenkor nem árt átgondolni, hogy ki az, aki majd az ő távolléte alatt jogosult lesz a munkaviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére, például egy új munkavállaló munkaszerződésének, vagy egy régi munkavállaló felmondásának aláírására. Hogyan lehet egy ilyen helyzetre felkészülni? Mik a teendők? Ki lehet a munkáltatói jogkör gyakorlója, és kire ruházhatja át e jogkörét? Nézzük, hogy a jogszabályok alapján milyen lehetőségek állnak rendelkezésünkre!

Ki lehet a munkáltatói jogkör gyakorlója?

A munkáltató és a munkáltatói jogkör gyakorlója nem mindig esik egybe, sőt, minél bonyolultabb a munkaszervezet, annál valószínűbb, hogy elkülönülnek. A munkavállaló ugyanis alapvetően a céggel köt munkaszerződést, a cég lesz a munkáltató, és a szerződésben rendelkeznek arról, hogy ki lesz az a konkrét személy, aki a munkáltatói jogkört gyakorolja.

Ez azt jelenti, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlása sajátos képviselet: a Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. Ez a képviseleti jog alapulhat törvényen, hatósági rendelkezésen, gazdasági társaság létesítő okiratában foglaltakon, munkaszerződésen és ezenfelül meghatalmazáson. Eszerint a Munka Törvénykönyve azt is megengedi, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlójaként a munkáltató meghatalmazása alapján olyan személy járjon el, aki nem áll a munkáltatóval munkajogviszonyban, feltéve, hogy a megbízott ilyen képviselet ellátására egyébként jogosult (pl. ügyvéd).

A Polgári Törvénykönyv alapján a gazdasági társaságok esetében –ha a cég eltérően nem rendelkezik létesítő okiratában vagy belső szabályzatában – a vezető tisztségviselő az a személy, aki jogosult a társaságot képviselni harmadik személyekkel (tehát pl. a munkavállalókkal) szemben, így pl. megteheti a munkaviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat. A munkáltatónak fontos kötelezettsége van e téren a munkavállaló felé: legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatnia kell a munkavállalót arról, hogy ki a munkáltatói jogkör gyakorlója – mi azt javasoljuk, hogy ez a tájékoztatás a munkába lépéssel egyidejűleg már történjen meg.

Kire ruházhatja át jogkörét a munkáltatói jogkör gyakorlója?

1. A munkáltatói jogkör átruházása általános jelleggel

A társaság a munkáltatói jogkör általános jellegű delegálásáról a létesítő okiratában vagy alapítói, taggyűlési határozattal tud rendelkezni. Abban az esetben, ha a vezető tisztségviselő szeretné a munkáltatói jogkör gyakorlásának jogát általános jelleggel átruházni másra, ő ezt egyoldalú nyilatkozattal, utasításával teheti meg. Ilyenkor több személy között is meg lehet osztani a munkáltatói jogkör gyakorlását. Ezzel a lehetőséggel célszerű élni például akkor, ha a vezető tisztségviselő nem tartózkodik huzamosan Magyarországon, hiszen távolléte másként ellehetetlenítené a cég működését.

2. A munkáltatói jogkör átruházása eseti jelleggel

Ez a megoldás lehet szükséges akkor, ha a munkáltatói jogkör tényleges gyakorlója szabadság vagy betegség miatt van távol a munkahelytől. Ilyenkor meghatalmaznhat egy személyt, aki az ő nevében aláírja az adott jognyilatkozatokat.

Előfordulhat az is, hogy olyan személy gyakorolta a munkáltatói jogkört, akit valójában nem is hatalmazott meg az eredeti jogosult. Ilyen esetben, ha nem az arra jogosított tette a jognyilatkozatot, az érvénytelen lesz. A Munka Törvénykönyve alapján azonban a tényleges jogkörgyakorló a jognyilatkozatot utólag jóváhagyhatja, így az nem lesz érvénytelen. Az ilyen jóváhagyásnak nincs időbeli korlátja, illetve alaki feltétele. Nem árt tudni azt sem, hogy még jóváhagyásra sincs szükség akkor, ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró jogosultságára, holott ő ténylegesen nem rendelkezett azzal. Például ha a munkavállaló munkaszerződését a cég szervezeti egységének vezetője írta alá, vele tárgyalt béremelésekről, és feltételezhette, hogy ő a munkáltatói jogkör gyakorlója, akkor sem lesz jogellenes a szervezeti egység vezetője által tett jognyilatkozat, ha valójában nem is ő, hanem az ügyvezető lett volna hivatalosan a munkáltatói jogkörgyakorló.