Kérhetek-e gondolkodási időt a közös megegyezésnél?

május 09, 2017

A hatályos Munka törvénykönyve („Mt.”) szerint a munkaviszony megszüntethető közös megegyezéssel, felmondással és azonnali hatályú felmondással. A felmondás és az azonnali hatályú felmondás minden esetben egyoldalú döntést, a másik fél felé tett nyilatkozatot jelent.

Ezzel szemben a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése a munkáltató és a munkavállaló közös megállapodása, mellyel mindkét fél számára előnyös módon szüntethető meg a jogviszony. A döntés mindkét fél egyetértésén alapszik, így a későbbi jogviták is a minimálisra csökkenthetők.

A felek bármikor dönthetnek úgy, hogy akár a határozott, akár a határozatlan idejű munkaszerződést ebben a formában kívánják megszüntetni, azonban – ahogy minden esetben – ekkor is érvényességi kellék a megszüntetés írásba foglalása. A megállapodásból a felek megszüntetésre irányuló akaratának, valódi szándékának egyértelműen ki kell derülnie, továbbá kötelező megállapodniuk a munkaviszony megszüntetésének időpontjában (történhet azonnali hatállyal vagy a felek által meghatározott későbbi időpontban is). A megállapodásban természetesen egyéb kérdésekben is szabadon dönthetnek.

A közös megegyezést nem kötelező indokolni, de annak megkötését a felek egyéb kitételekhez köthetik. Ilyen lehet adott esetben a vagyoni juttatás mértéke, kifizetésének módja; egyéb kedvezmények tétele; kötelezettségek elengedése (pl.: korábbi tanulmányi támogatás); stb.

A közös megegyezéshez elengedhetetlen a munkáltató és a munkavállaló kommunikációja: a megszüntetés okainak áttekintésére, a vitás kérdésekben való megállapodás kialakítására, a felek egymás felé fennálló igények bejelentésére és átbeszélésére időt kell szánni. Ennek megtörténte után mind a kész megállapodás áttanulmányozására, mind annak aláírására megfelelő időt kell biztosítani. A megegyezés során mindkét fél, de különösképpen a munkáltató nem tanúsíthat olyan magatartást, amivel a munkavállalót megtévesztené, esetleg kényszerítőleg hatna rá. Ekkor – illetve ha a munkáltató megtévesztéssel vagy fenyegetéssel vette rá a munkavállalót a közös megegyezés aláírására – a munkavállaló bírósági úton támadhatja meg a megállapodást, hiszen az aláírt közös megegyezés érvénytelen lesz. A bíróság előtt azonban a volt munkavállalónak kell bizonyítania, hogy a fenyegetés, kényszerítés vagy a megtévesztés megtörténtét, mely nehézségekbe ütközhet.

A fentiek alapján elmondható, hogy a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló megállapodást kizárólag akkor szabad a munkavállalónak aláírnia, ha az valóban egyezik az akaratával, az abban foglaltakkal egyetért, megkapta a kellő időt a megállapodás átnézésére, értelmezésére, átgondolására. Amennyiben a fenti feltételek nem állnak fenn, semmi esetre sem szabad azt aláírnia a munkavállalóknak – és ezzel lemondania az Mt.-ben számára biztosított juttatásokról, kedvezményekről (végkielégítés, felmondási idő, felmondás munkáltató általi indoklási kötelezettsége, esetleges bírósági eljárásban a munkáltató bizonyítási kötelezettsége, stb.) – hiszen a közös megegyezés aláírására senki sem kényszerítheti.